2010. december 31., péntek

-Hogy hívják a kínai tűzoltót?
-Telefonon...
Köszi, köszi, köszi...

2010. december 30., csütörtök

A Jó, a Rossz és a Csúnya :)

Hírek következnek:

A jó: A feleséged terhes.
A rossz: Ikrei lesznek.
A csúnya: 2 éve nem szeretkeztél vele.

A jó: A feleséged nem beszél veled.
A rossz: El akar válni.
A csúnya: Ő ügyvédnő.

A jó: A fiad végre érett ember.
A rossz: Úgy gondolod, viszonya van a szomszédasszonnyal.
A csúnya: Neked is.

A jó: A fiad sokat tanul a szobájában.
A rossz: Találtál a szobájában pornófilmeket.
A csúnya: Te vagy az egyik szereplő.

A jó: Végül megegyeztek a férjeddel, hogy nem lesz több gyerek.
A rossz: Nem találod a pirulákat
A csúnya: A lányodnál vannak.

A jó: A férjed nagy női divat szakértő.
A rossz: Szeret nőnek öltözni.
A csúnya: Jobban néz ki, mint te.

A jó: Elmagyarázod a lányodnak a szex milétét a virág és a méhecske példájával.
A rossz: Gyakran félbeszakítja a magyarázatodat.
A csúnya: Hogy kijavítson.

A jó: A fiadnak van egy új hódítása.
A rossz: Egy férfiról van szó.
A csúnya: A legjobb barátod.

A jó: A lányodnak új munkahelye van.
A rossz: A piroslámpás negyedben.
A csúnya: A munkatársaid a legjobb kuncsaftjai.
A legcsúnyább: Jobban keres, mint Te.

Na ennyit a hírekről, csak még egy utolsó: sikerült megint benyalni a fagyit, merthogy az idén is dolgozni fogok nevem napján, kétszeresen is, melóhelyen és Sümegen. Csak hogy jó legyen. Érzem is már, milyen jó...
No, viszlát egy év múlva :)

2010. december 25., szombat

omg :)

Pistike búskomoran hazafelé ballag. Szembe jön vele a család háziorvosa és jóbarátja.
-Szervusz Pistike! Miért vagy ilyen szomorú?
-Ne is kérdezze, Doki. A szüleim válni készülnek. Apu már nem a régi.
-Egyet se búsulj, tessék itt ez a doboz tabletta, apádnak minden reggel tegyél egyet ebből a kávéjába.
Egy hónappal később újra találkoztak. Pistike még szomorúbb lelkiállapotban.
-Szervusz Pistike. Mi a baj, nem működött a szer?
-De igen, túlságosan is, anyám meghalt, a nővérem terhes, nekem fáj a seggem, és a kutyánk sem mer már hazajönni...

A cigány fog magának egy utcalányt és felviszi a lakására, de van egy kis baj, mert csak egy szoba van és otthon van a kisfia! Megoldásként azt mondja a fiának, álljon ki az erkélyre, és ahány sapkás embert számol, annyiszor ad neki 50 forintot.
Fél óra múlva végez a cigány és bejön a kisgyerek. Kérdi az apja:
-Na fiam, hány sapkás embert láttál?
Így szól a kisgyerek:
-Hát apu, ez drága dugás volt! Egy egész zsidó temetési menet járt erre!

A lány mondja a fiúnak:
-Ha Te egy igazi úriember volnál, nem csinálnál velem ilyet a hátsó ülésen!
Erre a fiú:
-Ha Te pedig úrilány volnál, akkor nem beszélnél teli szájjal!

Feleség a férjnek, reggel 9 órakor:
-Drágám, ne süssek neked egy finom rántottát?
-Köszönöm, de nem kérek. Ez a Viagra elvette az étvágyam, nem vagyok éhes.
Feleség a férjnek délután 1 órakor:
-Drágám, ne csináljak valami finom ebédet neked?
-Ez a Viagra teljesen elvette az étvágyam, nem vagyok éhes.
Feleség a férjnek, este 6 órakor:
-Kedvesem, nem ennél egy kis húslevest?
-Á, nem. A Viagra teljesen elvette az étvágyam, egyáltalán nem vagyok éhes.
-Azért egy kicsit lemásznál rólam? Én már majdnem éhen halok...

2010. december 24., péntek

Brann's speaking news!

Ugyebár Karácsony közeleg, mit közeleg, már itt is van, csak épp nekem nem tűnt fel, hisz dolgoztam, meg majd fogok holnap is, szóval ennyit az ünnepi hangulatról, aminek egyébként is teljes hiányában voltam, de hát ki figyel oda a részletekre, meg egyébként is eggyel több ok a panaszra. Na szóval ha már ünnepek, akkor ugye előfordul, hogy az meber betegye a lábát egy-egy nagyobb bevásárlóközpontba. Na most, XXI. században élünk, (igen, jó reggelt, tényleg annyi) és nem meglepő, ha a postafiókját alig néhány nap alatt teleszórják a jámbor felhasználónak a spammerek, ezzel még úgy meg is barátkozott a kor embere ráfogva, hogy a digitalizálódás (és elsőre le tudtam írni a szót!) betegsége, de hogy már egy Tesco-ba ne tudjak bemenni bekapcsolt bluetooth-szal, mert szétspammelik szerencsétlen telefonon, most legutóbb épp rágógumireklámmal, hát felháborító.
Egy másik nagyobb bevásárlóközpontban pedig mit láttam... hát nem voltam rá felkészülve. Ugyebár jártam korábban is és láttam valóságos Hello Kitty dömpinget, de hogy már létezik Hello Kitty kézikönyv is... De ez már előfordult egyébként bárkivel is, hogy megy az utcán, és megkérdezték tőle, hogy, Te, nem tudod, a Hello Kittynek mikor van a nem is tudom milyen évfordulója? Nem, de várj, megnézem a kézikönyvben! Szóval ennyi, sokkot kaptam a helyszínen. Újévi fogadalomnak jó lesz, hogy ezt feldolgozzam.

2010. december 19., vasárnap

Ez egy szombat volt, havas és hideg

Felháborító. Esik egy kis hó, és máris fél óra késéssel jönnek-mennek a buszok. Reggel lekésem a 9:14-es buszt, mert már 9:05-kor elment, azaz 9 perccel korábban. Különösebben nem is viselt volna meg, mert 9:38-kor van menetrend szerint a következő, pár perc a minuszban, túl lehet azért élni. De az a busz meg késett majd negyed órát, hát köszi volántársaságok. De még ha nagy hó lett volna reggel, akkor azt mondom jól van, késsen, csak ne dögöljünk meg árokba borulva, de akkor a másik meg hogy jött előbb annyival? Mindegy, költői kérdés volt. Délután még visszaugrottam Zegre, benéztem munkahelyre, hazafelé érdekes eseménysorozatnak voltam szem- és fültanúja: egy fiatal pár, várták a buszt, ami ugye késett immáron tizedik perce, és a kiscsaj kissé türelmetlenkedni kezdett, kérdezgette mikor jön már a busz, hol van már a busz stb, valamint megkérte élete párját, hogy kérdezze meg hol van a busz. Először én azt hittem, hogy csak úgy mondta, de nem baz'meg, elküldte az infóhoz a kiscsávót, hogy kérdezze meg.
ad1: Mégis hol a bánatban lenne a busz? A gyárban, most rakják még csak össze, hol lenne? Biztos beugrott a söfőr még egy felesre a sarki kocsmába, tél van meg hó, mégis hol lenne, jesszusom.
ad2: Ebből a szerencsétlenből mekkora papucs lesz már bazeg? Ha most egy ilyen hülyeség miatt ugráltatja, atya ég. Én csajom lenne, úgy vágtam volna hókon, hogy kiesik a száján, francnak kell nyafogni ilyen hülyeségeken. Szegény etióp gyerekek éhenhalnak, ő meg nem tud 10 percet várni, borzalmas.
S midőn csaktán nem egy hatalmasabb erő közreműködésével, de végülis felszálltam a buszra, elégedetten fogyasztani kezdtem nemrég vásárolt Boci csokimat, sárgabarackos-kekszes ízesítésűt, s olvasom a hátoldalán a szöveget:
"Tudta-e, hogy a BOCI tejcsokoládé gazdag kakaós íze egyedivé varázsolja a pillanatot."
Gyorsan elmormoltam két miatyánkot meg egy szűzmáriát csupán hálám jeléül, mert én marha, ha nem olvasom el, akkor simán csak megeszem a csokit anélkül, hogy tudtam volna, hogy éppen egy egyidi pillanatot élek át, majdnem lemaradtam róla. No mára ennyi elég is lesz talán.

2010. december 16., csütörtök

Pofáraesés :S

Fall to face? Na jó, hagyjuk, nem megy angol. De lényegében tükrözi a valóságot, sikerült megfejelni az aszfaltot, így üvegtigrisesen mondom csak: "nem kicsit, nagyon". Nem éppen kellemetes látványnak nevezném, mondhatni nem egy kimondottan esztétikai élmény az arcom, és valahogy a csajozós dumák sem jönnek be úgy, mint régebben. De hála nyolc mázsa Betadine-nak gyorsan gyógyul baba arcom, bár a jód-túladagolás nem várt, de elkerülhetetlen következményeként kb semminek nem érzem már az ízét, de hát ez pontosan annyi embert érdekel, mint gondolom, és én most a nullára gondolok éppen. S bár nem vagyok vallásos, mégis minden este imádkozom, mert nem szeretném elveszíteni a jobb felső szemfogam, márcsak azért sem, mert akkor életem végéig hallgathatnám mikitől, hogy nem őszinte a mosolyom.
Úgy egyébként meg világfájdalmamról most nem kívánok nyilatkozni, továbbra is halandóságom szomorúságos szürke hétköznapjait élem, leszámítva, hogy kezd az a bizonyos testrészem tele lenni a Karácsonnyal. Példának okáért szeretett kis falumban fel s alá cirkuláló pékautó két csiri-csiri-dunáj-dunáj zene között karácsonyi dalt játszik, mint valami reklám jelleggel megszakítva azt. Hát nem is tudom, jó e, vagy inkább mégsem...

2010. december 12., vasárnap

Fájdalom...

Egy rab megszökik a börtönből, ahol 15 évig volt fogva tartva. Nemsokára talál egy házat, ahová be is tör. Egy fiatal párt talál ott az ágyban. Kiszedi a fickót az ágyból, és a székhez kötözi, a nőt pedig az ágyhoz, és ahogy kötözés közben fölé hajol, megcsókolja a nyakát, azután felkel, és elmegy a fürdőszobába. Amíg ott tartózkodik, a férj azt mondja a feleségének:
- Ez a fickó egy rab, láthatod a ruháján. Valószínűleg egy csomó időt töltött a börtönben, és évek óta nem látott nőt. Ha szexelni akar, ne állj ellen, ne panaszkodj, csak tegyed, amit mond neked, elégítsd ki. Az az ember veszélyes, ha bedühödik, megölhet bennünket. Légy erős, szeretlek!
A feleség erre azt mondja:
- Örülök, hogy így gondolod. Biztos, hogy nem látott nőt évek óta, de ő nem a nyakamat csókolta meg az előbb. Azt suttogta a fülembe, hogy nagyon vonzónak talál téged, és azt kérdezte, hogy tartunk-e vazelint a fürdőszobában. Légy erős drágám! Én is szeretlek.

Egy autós az országúton haladva megpillant egy autót, ami fának szaladt, és az egyik barátját, aki az út mellett sírva ül a földön.
Megáll és odamegy a barátjához:
- Haver, veled meg mi történt?
Az rámutat a roncsra:
- Nézd!
- Ugyan már, ne sajnáld azt az autót, veszel majd egy másikat, a fő hogy élsz!
- Nem, nézz a kocsiba!
- Ugyan már, tényleg nagyon sajnálom haver, de találsz majd egy másik szőke csajt!
A barát egyre jobban sír:
- Nézz a szájába!

2010. december 10., péntek

Gyakorlott zongoraszállítókat keresek. Jelige: TV-torony.

Bed nyúz, bizony, bed nyúz. Úgy néz ki, egy újabb korszakot zárhatok le szürke és eseménytelen életemben. Most éppen azt, hogy Sümegen dolgozzak. Ma beszéltem nővérkémmel, aki szólt, hogy most hétvégén már nem kell menni. Hogy is mondjam, hogy finom legyek és nőies, kurvára nem tud meghatni. Főleg a múlt heti mutatvány után. Mi is volt az? Hát, hogy az utolsó pillanatban tudtam meg, hogy nem a ruhatárban fogom tölteni az estét meglehetősen ingerszegény környezetben, hanem helyette pohárszedő pozícióban mondhatni nosztalgikus élményeket felhalmozva tálcával cirkuláltam, valamint mosogattam szüntelen. Meglepetésként ért, már csak azért is, mert aznap még dolgoztam szorgosan, fél 7-kor értem haza, vacsi, pancsi, és a Kati is pont akkor hív, amikor tele van a szám fogkrémmel meg a fogkefével, hát úgy próbálj meg artikuláltan beszélni, de lényegében kiözölte, hogy máris 10 perc késésben vagyok, szóval fárasztó nap után kapkodtam össze meg vissza, aztán még pohárszedjek, és természetesen nem úgy voltam öltözve, hosszú ujjú ingben mosogathattam, hát hosszú ideig emlékezni fogok rá, milyen szar, amikor vizes az ingujjad, és mégcsak lecserélni sem tudod. És akkor ma Kati telefonál, hogy SMS-ben írta neki a KP, hogy holnap nem kell menni. Amúgy szerintem telefonban nem merte mondani, azért küldte SMS-ben, mert fél a Katitól :) Mondjuk én is félek, de ez most nem ide tartozik. Szóval nem fogok mély depresszióba zuhanni, meg úristen, úristen, csak azért elvártam volna a mélyentisztelt vezetőségtől, hogy ezt személyesen hozzák a tudtomra valamelyik buli előtt vagy után, bár ha nem lennék bunkó és szarnám le magasról, talán még érdekelne is. Természetesen kiváncsi vagyok, miértis nem kell mennem, de azért még tudok aludni majd este. Amúgy meg szabadok a hétvégéim, már csak valami jó bulit kéne keresgélnem névnapomra, javaslatokat, alternatív megoldásokat örömmel fogadok. Egyébként meg éhes vagyok... bár ez senkit nem érdekel :)

2010. december 8., szerda

Verbális demoralizáció v2.0

A Királyfi vágtat lován, egyszercsak meglát egy szépséges királykisasszonyt, ahogy egy vár erkélyén áll. Rögtön feltámad benne az érzelem, s felmegy hozzá.
-Szépséges királylány, egyetlen vágyam van csak: légy az enyém!
-Jaj, jaj, Királyfi, tudod az én uram a hétfejű sárkány, ha itt talál, porrá zúz téged!
-Semmi baj, királylány. Odaállí tottam a lovamat az ablak alá, ha jön a sárkány, csak kiugrom az ablakon, és elvágtatok.
Hát, mennek a dolgok, ahogy kell, ám egyszercsak csengetnek. A királyfi azonnal kiveti magát az ablakon. Királylány:
-Ki az?
-Jó napot kí vánok, a ló vagyok, csak szólni jöttem, hogy eleredt az eső, és beálltam az eresz alá.

Részeg ember ül a csónakban, egyszer csak egynsúlyát vesztve megbillen és beesik a vízbe. Elkezd segítségért kiabálni a közelben lévő halászoknak:
-Halászok! Halászok!
Mire a válasz:
-Mi is, csak nem ordibálunk.

Én vagyok az első férfi, akivel lefeküdtél?
-Hát, ezen még nem gondolkoztam, de most, hogy mondod... tényleg, ismerősnek tűnsz...

-Elnézést, hogy jutok el a Ferihegy 2-re?
-Repülővel a legegyszerűbb, pont ott száll le.

Discoban:
-Szia, szépségem, hogy hívnak?
-Carmen. Car-men, mert szeretem az autókat és a férfiakat. És Te?
-Beer-fuck.

2010. december 6., hétfő

Nincs más, mi oly szentül megpecsételne egy barátságot, mint egy közös hányás.

A processzorok füsttel működnek. Ha kijön belőlük a füst, nem működnek tovább.
A házmesterek különös emberek. Este sört isznak, reggel havat hánynak.
Ha egy cápa a tenyeredből eszik, a lábadból is fog.
Ennyi :)

2010. december 4., szombat

Szösszenetek

Vegetáriánus. Ősi indián szó. Jelentése: "rossz vadász".

-Hogy van a feleséged?
-Beteg.
-És veszélyes?
-Ilyenkor nem, csak amikor egészséges.

Étteremben:
-Teknősbékaleves van?
-Uram, evett Ön már teknősbékalevest?
-Nem, de szeretném kipróbálni.
-Akkor van.

A feleség a szeretőjével van éppen, amikor váratlanul hazaér a férj. Gyorsan bebújtatja a szekrénybe, amiben titokban Móricka már elbújt:
- Sötét van! - mondja Móricka.
- Az! - mondja a férfi.
- Van egy eladó baseball-labdám.
- Mennyit kérsz érte?
- Ötezret.
- Rendben.
Másnap ismét hamarabb ér haza a férj és a férfi újra a szekrénybe bújik:
- Sötét van - mondja Móricka.
- Az - mondja a férfi.
- Van egy eladó baseball-kesztyűm.
- Mennyi?
- Tizenötezer.
- Rendben.
Pár nap múlva azt mondja Mórickának az apja:
- Gyere fiam, elmegyünk egy kicsit baseball-ozni!
- Nem lehet, mert eladtam a kesztyűt és a labdát.
- Hogy lehettél ilyen felelőtlen? Tudod mennyibe került az nekem? Holnap elmegyünk a templomba és meggyónod amit tettél!
Másnap Móricka leül a gyóntatószékbe:
- Sötét van.
- Na ne kezdd már megint...

Ennyi legyen is elég, mert csörgök... aki unatkozik, hívjon, ez a vágy vonala :)

2010. november 28., vasárnap

Remetelány, második felvonás

Az baz'meg, remetelány. Megint beninjáztak egy retro party-t, és amilyen aljasak voltak, nem szóltak, útközben tudtam meg a kocsiban, onnan kiugrani meg necces lett volna, így nem maradt más választás, dolgozni kellett. Egyébként pedig szomorú híreket kell közölnöm, tényeket, észrevételeket, véleményeket. Első hírnek ugyebár itt volt ez a retro téma. Megint volt Barbi görl, meg Remetelány, meg bitanpusztulatos babi néni, éppencsak Uhrin Benedek hiányzott. S nem elég, hogy eme számomra nemcsakhogy nem tetsző, hanem roppantmód irritáló zenei stílust kellett hallgatnom egélsz este, ami egyelőre megválaszolatlan kérdés számomra, hogy miért szólt hangosabban, mint bármely más este a "normális" zene, szellemi pusztulásomhoz a sors nem csupán hangjegyekkel kívánt hozzájárulni, még egy undorító, valósággal megbontránkoztató vizuális jelenséget is meg kellett tapasztalnom, melyet egy kérdéssel vezetnék be: Mi visz egy fehér lányt arra, hogy egy hogyismondjam buckalakó barátja legyen? Utolsó szenny, mocskos fajáruló, AMF-nek van egy ilyen című száma is, a műfajnak nem vagyok nagy rajongója, de az a szám nekem is tetszik. És az a megrázó az egészben, hogy nem is nézett ki rosszul a csaj, ergo mégcsak nem is volt "rászorulva". Hát a gyomorrákos kurva isten tenné azt a rongybatekert batyu faszát a mosdatlan hormonzavaros kurva anyjának a tripperes cúcoros picsájába a tetves riherongyának, baz'meg! Nem tudom miből van a gyomra, hogy nem hányja el magát, de ha rajtam múlna, leszarom, hogy lány, addig rúgnám, amíg mozog a tetves kurva anyjával meg apjával együtt. Rendben van, hogy ma divat lett ribancnak lenni, de azért kibaszott fajárulónak is baz'meg, hát ehhez már nincs gyomrom. A másik meg szintén csodálatos volt, vodka+nari akció volt, ki is használta tisztességgel a kis szőke ciklon. Két kidobó úgy vitte, hogy hétoldalt fogták, csak egy felmosót kellett volna a cipőjére kötni meg menni 3 kört vele, és meg is volt a takarítás. Világát nem tudta. Mondtam is a Gerinek: Ha valakinek van egy kis esze, akkor kimegy, és jól seggberakja, aztán másnap reggel meg gondolkozhat, hogy miért van az, hogy csíp a pisi, mar a kaki. Senkinek nem áll jól, ha szanaszét van, de én így még a mikit sem láttam, nem hogy egy lányt.
Apropó miki. Múlt hét péntekén szóváltásba keveredtünk egy pofa sör mellett, hogy péntekre kellene egy Tesco gazdaságos bebaszcsit összehozni. 2 szavazat alapján (2 elfogadta, 0 tiltakozott) megszavaztuk, hogy akkor majd mi pénteken alkohol meg hogy majd akkor mert. Kedden fel is próbált hívni, de ugyebár én dolgoztam, amit miki nagyon jól tudott, hiszen elmondtam többek között pénteken is, hangsúlyozom IS. Erre ír egy SMS-t, hogy írjak már neki, hogy mikor hívjon. Na most, ha lenne pént a kártyámon, akkor nyílván megcsörgettem volna, vagy legalább írtam volna, de mivel nincs, ezért másnap reggel megcsörgettem anyum telefonjáról (amiről már egyszer csörgettem, és fel is hívott gyors, hogy ugyan már, nem én zavarom e véletlenül anyum mobiljáról). Természetesen azóta semmi, még pénteken sem, holott aznap kellett volna inni, szóval kb ennyire érdekelhette a dolog. De nem baj, márcsak azért sem, mert ez is az én hibám lesz, és én leszek a bunkó. De nem baj, gyakoroltam eleget, nekem ez már jól megy. Bár ha legalább az egysejtűektől sikerülne osztódással a többsejtőek felé lépni felvelé egyet az evolúcióban, akkor rájönne, hogy az emberek általában 8-9 óra körül elérhetőek telefonon, mert akkor többségük már hazaért munkából, de még nem feküdt le, mert a TV előtt döglik kicsit. Az, hogy meg engem este tud hívni, mert általában éjfél után fekszem le, ami nekem sem újdonság tulajdonképpen, hiszen szoktunk mi régen c.s-zni is, de ez már legalább a szivacsoknál van, ha nem már a csalánozóknál. wall-of-text vége lesz lassan, egyrész unom már, másrészt kanapén aludtam és keveset, szóval kb a születés fájdalmával ébredtem, éppcsaknem az unokaöcsém ébresztett azzal, hogy kilővi a szemem, szóval mire eljutottam a zigótaállapottól a reggeli kávéig, hát azt most nem részletezném, ide némi együttérzést majd hozzáképzelek.
Lassan meg már a Szilveszterről is gondolkoznom kéne, hogy mi a péket kezdek majd magammal, főleg mert névnapom lesz, és azt szeretik megünnepelni az emberek. Ezt mondjuk sosem értettem. Tudom, nagy arc vagyok, télleg, de azért ez már túlzás kicsit...

2010. november 21., vasárnap

A New England Journal of Medicine beszámolója szerint 10-ből 9 orvos egyetért abban, hogy 10-ből 1 orvos idióta.

Gyakrabban kellene lottóznom. Pénteken két sör között szó esett róla a Sárkányban, hogy miki majd megy fel Érdre, és hogy majd Csenge meg alkohol meg miegymás. Este még mondtam is a Katinak, hogy kajak fel fog hívni, már csak azért is, hogy közölje velem, hogy neki most milyen jó, és hogy emlékeztessen rá, hogy nekem milyen szar. És valóban így történt. Mondhatnám, hogy egyetlen apró kis örömöm volt Csenge hangját újra hallani, de az olyan kis nyálas volna, és amúgysem hallottam semmit a zenétől. Csengét meg amúgysem a hangjáért szeretjük, de ne vesszünk el a részletekben. A mélyentisztelt olvasóközönség (mindössze két ember, abból maradt egy, a mélyentisztelt meg kamuduma, höhö) számára pedig megosztanám azt az információt, hogy bitanpusztulatosan fáradt vagyok, valami iszonyatosan tré buli volt tegnap. Bár a múlt heti sem volt egyszerű, olyan szellemóriásokkal találkoztam... Valami nagyon rosszat tehettem előző életemben, hogy így büntet a sors. Valami nagyon rosszat biztos, lásd miki. De azért egy valamiben bízom, sőt, reménykedem. miki most sokkal szarabbul érzi magát, főleg gyomortájt és fej környékén... Ámbár nem, feje nem fáj, ahhoz agy is kell, hogy fájjon.
Mindenesetre ha rengeteg szabadidővel rendelkezik az ember, akkor hajlamos elgondolkodni az élet nagy kérdésein. Példának okáért, elgondolkodtató, sőt, már-már kétségbeejtő a tudat, hogy már november van, közeleg az év vége, s tulajdonképpen nem túl sok említésreméltó esemény zajlott az idén, kontinentális baromságot nem sikerült csinálni. És itt vagyunk november közepén, és köbö semmit nem tudok felmutatni az idén azon kívül, hogy mikitől megkérdezzem, mi a hányás? Persze néhány görbe este azért megszinesítette a szürke hétköznapokat, de ez nyílvánvalóan nem blog-téma, és Csenge sem szól be :)
A sör meg nem alkohol, az asszony nem ember, a medve meg nem játék, aki meg fél az alkoholmérgezéstől, az ne igyon mérgezett alkoholt.

2010. november 12., péntek

Értem én, hogy gőzgép, de mi hajtja?!

Az a jó ebben a blogolgatásban, hogy mire eljutok odáig, hogy gondolataimat írásos formában is kiterjesszem, elfelejtek mindent. Blogolnék én lelkesen, csak nem tudom miről. Úgyhogy jobb híján a semmiről fogok írni, nagyon izgalmasnak hangzik, ugye? Pont, mint amikor megkérdezik valamiről, hogy "mire jó az, mit csinál?" Semmit... de azt aktívan. Ugyanakkor, ha már szándékomba vettem, hogy a magam szofisztikált módjan az olvasót mintegy verbálisan demoralizáljam, csupán már csak azért is, mert leírhattam ezt a szókapcsolatot, hogy verbális demoralizáció. Már nagyon rég nem éltem eme kifejezéssel, és mint tudjuk (én legalábbis biztosan) szeretem balettozva hányni a rizsát, mert attól sokkal jobban érzem magam, vagy ha meríteni kívánok közös szókincsünkből a mikivel, akkor úgy is mondhatnám, hogy szolgálja a lelki fejlődésemet. Ugyanakkor bizakodásra akad okot, ma én is beállhattam a "basszuk szét miki napirendjét" sorba, annak ellenére, hogy komoly erőfeszítéseken árán tehettem csak. Már a nap kezdete is érdekes volt, lekéstem a buszt. Ami tőlem tulajdonképpen nem meglepő, pedig miki mindig mondja: "egy üzletember legyen pontos". Üvegtigris, Csenge nem szereti. Aztán felhívott, helyzetjelentést várt, közöltem, hogy újabb nehéz ébredésen vagyok túl, melynek egyenes következménye volt a már említett busz lekésése. Komolyabb hátrányt nem szenvedtünk, mivel mikinek is elhúzódott a délelőtti program, így pont olyan volt, mint amikor az akciófilmekben egyeztetik az óráikat. Mondhatni mindketten késtünk, így mindketten baszhattuk. Die Hard 3. Mára talán elég is lesz az idézetekből, meg a blogolásból is szerintem. Meg amúgy is, a Minimax-on az Én kicsi pónim megy, azt meg ki nem hagynám.
Mindenesetre figyelmes voltam, és lassan írtam, hogy miki is könnyebben tudja olvasni, mert szegénynek kicsi az IQ-ja. A kötelező vicc a végére, aztán rohanok, mert lemaradok Micimackó legújabb kalandjairól is, az meg aztán végképp borzalmas lenne.

A gyerekeket arról kérdi a tanárnő, mivel foglalkozik a papájuk.
-Az én apám ügyvéd! - mondja az első kisgyerek.
-Az én apám orvos, embereket gyógyít! - mondja a második.
-Az én apám meghalt - mondja Pistike.
-Ezt sajnálattal hallom - mondja a tanárnő.
-És mit csinált, mielőtt meghalt volna?
-Először elvörösödött, aztán elkékült, majd összeesett a szőnyegen.

Erről egy másik eszembejutott: Tanárnő kérdezi Pistikétől, mit csinált az apukája.
-Köhögött.
-De hát abból nem lehet megélni!
-Bele is halt...

És egy belső hang azt súgja, hogy ez a vicc nem fog komment nélkül maradni majd.
Jön egy nő a dokihoz, kékre-zöldre verve, a doki felkiált:
-Istenem, mi történt magával?
A nő mondja:
-Akárhányszor hazajön az uram részegen, annyiszor megver.
-Hm, mondja az orvos, tudok erre egy teljesen biztos és hatásos szert. Ezután amikor hazajön az ura részegen, vegyen egy csésze kamillateát, és öblítse a torkát, alaposon öblítse...
-2 hét múlva jön ugyanaz a nő a dokihoz, kisimulva, kivirágzóan néz ki, és megköszöni a csodaszert az orvosnak.
-Doktor Úr, csodálatos amit javasolt, képzelje el, jön az uram holt részegen én meg öblítem, csak öblítem a torkom, ő meg nem bánt engem...
-Na látja, csak kussolni kell...

miki mostanában nem olvas blogot, pedig minden bizonnyal értékelné:
Két számítógép beszélget, kérdi az egyik:
-Van már programod mára?
-Van.

2010. november 7., vasárnap

Remetelány, b'meg!

Az baz'meg, remetelány. Bödőcs Tibinek volt egy rádiókabaréja, amiben az ilyen roppantmód tehetséges tehetségek tehetségkutatóversenyéről beszél (ez de jó lett), és azon gyöngyszemről, aki egy dalt énekel egy bizonyos remetelányról, és hogy eddig nem is tudtuk, hogy egyáltalán létezik ilyen dal. Hát eddig én sem tudtam... de tegnap este megváltozott minden. Tényleg van ilyen dal. Nem is tudtam hirtelen nevessek vagy sírjak. Egyébként igazam volt (már megint, nem mintha meglepő lenne), tényleg olyan volt ez az este, mint vártam. Reggel felriadtam, mintha megintcsak az hallanám: "Oh, i love you, Ken!" Meg nem csak Barbie Girl volt, volt ott minden, álomhajó meg tökömtudja. Hál' Istennek fél 2-kor már végetért, és "hagyományos" buli volt. S mégcsak nem is eseménytelen. Reggel még indulás előtt beszélgettünk kicsit, hát jutott mindenkinek a jóból, tök süti volt. Volt kurva anyázás, sértődés, hisztis picsa, és még némi vér is folyt, én is megkaptam a hétrevaló balfaszokat a ruhatárban, szóval bikicsunáj :)
És mégcsak a mocsok Süsüt sem tudtam megszivatni, a fene a buráját. Meghívtam egy sörre, úgyis vezet... és csakazértis megitta, hogy száradjon le a mája :) De mondtam neki, előttem igya meg, nehogy ne lássak akár egy kortyot is, mert megsértődöm.
Csengének viszont van egy észrevételem, miszerint annak idején megosztotta velem álláspontját, hogy akkor jó egy női fenék, ha kettőt rezzen. Ha csak egyet, akkor kicsi, ha hármat, akkor már nagy. Hát tegnap láttam olyat, ami hármat, deh... hát nem akarok vulgáris lenni... nem a faszt nem, kurva jó segge volt :) De mint tudjuk, a kivétel erősíti a vakbelet (meg a szabályt is, állítólag, de szerintem baromság, viszont ez egy jó kiskapu).
Arról meg már nem is mondok inkább semmit, hogy a napokban mikit elkezdte foglalkoztatni az IQ kérdés. Jogos is lenne a kérdés, hogy mint kívülállónak mi a véleménye az intelligenciáról, aztán meg fél napig tartott, mire megértettem vele, hogy miért jó intelligensnek lenni, és hogy nagyon sok IQ miért is nem jó. Meg aztán elgondolkodtam, hogy jó e neki, ha tudja magáról, hogy hülye. Mert azért az mégiscsak egy dolog, hogy egy héten hét napon át rombolom a lelki világát, s maradék önbecsülésén is páros lábbal tiprok, vagy amikor azt hiszi, hogy ennél már nem lehet rosszabb, akkor nemhogy ráteszek egy lapáttal, rátolok még egy IFÁ-val. Hát végülis megcsinált egy IQ tesztet, mondanom sem kell, sejtésem beigazolódott. De ez neki nem a szégyene, mindenki jó valamiben, előbb-utóbb ő is megtalálja majd, amiben jó, és majd eldicsekedhet vele otthon a kutyáknak, de egy biztos... nem az eszére lesz büszke. És persze mindezt csak a szeretet mondatja velem :)

2010. november 6., szombat

Last will

Ma este meghalok, érzem. Pedig nem úgy keltem fel, de meg fogok. Retro buli lesz, ráadásul magyar zenékkel. Nem tudom pontosan mit takar, de egy belső hang azt súgja, hogy nem jót. Nővérkém drága is megjegyezte kis viccesen, hogy a KP is majd hogy fog szenvedni szegény pára. Há' mondom max elmegy sörér', oszt' mindjárt nem érzi magát olyan szarul, én meg józanul kivérzek szép lassan, és ha szerencsém van, akkor még a Süsü is szambázik pár kört a veséimen. Komolyan, lassan kezdem sajnálni mikit, hogy miket szokott kapni tőlem. Na jó, nem sajnálom, ez még tőlem is pofátlanul nagy hazugság lenne. Apropó miki. Eddig is tisztában voltam vele, hogy aki pszichológushoz jár, annak valami csúnya benövése van, de hogy úgy nézzen ki, mint aki benéz... Hozzászólni nem tudtam, mert röhögőgörcsöt kapott, és egfy fél órára el is veszítette a kapcsolatot a külvilággal. És tényleg, bármit szóltam, fél órára szevasz. Mintha egy röpke stand-up-ot lenyomtam volna. Jó vagyok, de ennyire azért nem. Biztos elkezdett szedni valamit, vagy hatost dobott, nem tudom. Nem lett volna füle, körbevigyorogta volna a fejét. Örült, hogy van két füle, mégsem szatyor, vagy a fene tudja.
De én most mint korunk mártírja feláldozom magam, s elindulok, hogy büszkén haljak meg, még ha lassan is, mert tudom, majd eljő a nap, mikor önfeláldozásom elnyeri értelmét, s nemzetek fogják zengeni nevemet, mint hős, ki emberségéről hírhedt, s mindezt néztelenségbe burkolózva várván, hogy tündöklésének hajnala felragyogjon...

2010. október 29., péntek

Just a minute...

Gyorsan egy gondolat, sürget az idő. S bizony, az idő... úgy néz ki, nem nagyon fog rajtam az idő vasfoga, ugyanis vásároltam holnap estére egy doboz cigarettát, majd fizetés előtt még gyors megkérdezte az eladó hölgy: "De, ugye már elmúltál 18 éves?" Ehh... Elmosolyodtam, és azt válaszoltam, hogy most majdnem elpirultam. S ez már nem az első eset volt, szerintem minden további nélkül kijelenthetem, hogy jól tartom magam a koromhoz képest. Vagy csak megérte megborotválkozni? No mindegy, most megyek, rengeteg teendőm van még, meg kell javítanom egy fúrót és egy vonatot... Nehéz az élet.

2010. október 27., szerda

Olvasmány női olvasóknak: "A tökéletes feleség"

"Frappáns ötlet volt drágám, hogy a koszos zoknidat az asztalon tárolod. Így mindig szem előtt van, és biztosan nem felejtem el kimosni."
"Milyen kedves Tőled, hogy felhajtva hagyod a WC ülőket, így megspórolsz nekem egy mozdulatot, amikor ki akarom sikálni."
"Milyen figyelmes Tőled, hogy nem emlékeztetsz állandóan a koromra! Bezzeg a bunkó kollégáim egy rakás virágot adtak szülinapomra. Alig bírtam hazacipelni. Nincs is ennyi vázánk. Meg jó, hogy minden este legurítasz egy pár sört, így az üres üvegeket vázának használhatom."
"Már megint színjózan vagy, hányszor mondjam még, hogy sokkal aranyosabb vagy egy kis szalonspiccel? Sipirc a kocsmába, és 4 féldeci előtt haza ne gyere nekem, mert nem foglak beengedni."
"Légy szíves hangosítsd fel a tevét, hogy a konyhában is halljam a meccset!"
"Már megint frissen borotválkozva bújsz hozzam? Hányszor mondjam még, hogy nincs férfiasabb a két napos borostánál?"
"Teszed le rögtön azt a porszívót? Romba döntöd az illúzióimat. Ilyet csak homokosok tesznek, ráadásul megmelegszik a söröd, amit most töltöttem ki...."
"Kérlek, meséld el újra, hogy fogtad el tegnap a Lajos betlijét azzal a zseniális trükkel!"
"Imádom, ahogy szellentesz, mikor mellém bújsz, mert érzem, hogy mellettem igazán tudsz lazítani egy feszültségekkel teli, nehéz nap után!"
"Mindenképp tudd meg kérlek, hogy mit rakott meg édesanyád a borsos tokányba, amitől olyan finom lett, mert legközelebb nem akarom ezzel az anyámtól eltanult amatőr kotyvasztással terhelni a gyomrodat."
"Inkább turkálok valamit a sarki bálásnál, mert utánaszámoltam: ennek a szoknyának az árából pont két rekesz sört lehet venni."
"Nagyon rendes tőled az a törődés, ahogy olykor az egész éjszakát rászánod arra, hogy a Vén Diófában szegény Jenő lelkét ápold, hisz mióta otthagyta a neje, valóban senkije sincsen, akitől egy jó szóra számíthatna. Ha úgy látod, hogy rosszul esik neki, hogy te már hajnali háromkor hazajössz, inkább maradj még vele, ne maradjon tüske szerencsétlenben!"
"Persze, sétáljunk vissza, magam is szívesen körbejárnám még néhányszor azt a gyönyörű Porschét!"
"Most menj lángosért! Ott áll a büfé előtt az a tangás lány, akit a parton mutattam neked. Most megnézheted közelebbről."
"Itt van egy-két pornólap, lapozgasd ezeket, amíg gyorsan elemet cserélek a video távirányítójában!"
"Úgy szeretem nézni az arcodon azt a feszült figyelmet, amint a számítógépeden játszol."

Alapszabály: kerüld a felsorolást, rövidítéseket, stb.

Megint eszembejutott valami, de mire eljutottam idáig, elfelejtettem. Pont, mint amikor az öreg bácsi kérdezi a kisunokáját, hogy ki az a német fickó, aki folyton elrakja a dolgait. Alzheimer, papa, Alzheimer. Nem kétséges, kontinentális baromság lett volna, de akkor is bosszantó. Amúgy elmúlt a fogfájásom is, végre hasonlít a bal oldalam is a jobbikra (ohó, nem Jobbik, hanem jobbik, politikai értékeket messze elkerülendő, nem félreértendő és kommentekben beszólogatandó). Szóval kiköptem a fél citromot is.
És lám, lám, a harmadik napon vala megtalál ő ama elveszettnek hitt dolgát, melyet ő találá meg nagy okosan kitalálva, hogy nézze meg Mórickában, mert az biz vala egy nagyon jó vicc. No persze a jó mindenkinek más. Nekem nyilván jó, miki csökkent intellektuális kapacitásommal magyarázná, ami szerintem egy roppant elfogult álláspont, mellesleg nem is objektív, tehát semmilyen formában sem tekinthető adatnak. És egyébként sem hinnék egy gyenge Kaposi utánzatnak. Merthogy vett egy kabátot. Bizony. Igaz, nem egyedül, de legalább nem kellett fognom a kezét. Meg ha már egyszer vitt kocsival ide meg oda, be kellett vállalnom, hogy nyilvánosan mutatkozzam vele. Csak azt sajnáltam, hogy nem a "Hülyével vagyok" feliratú pólomban mentem. Na, szóval vett egy kabátot, s én nem haboztam nemtetszésemet nyilvánítani. Kissé zokonvette, merthogy egy volt tanárunkhoz hasonlítottam őt, és a kabát miatt mégcsak nem is alaptalanul. Felháborító, hogy ezért be kellett szólnia. S csak mert megkérdeztem, hogy szólíthatom e ezután Kaposi kettőnek, egyből erőszakosan viselkedni, hallatlan. A régi kabátja amúgy is jobb volt. Egyébként is ritkán borotválkozik, szóval abban a kabátban azzal a külsővel szerintem egy óra alatt megkeres egy jó szombat estére valót egy üres műanyagpohárral apróban. Mindegy, én azért szóltam neki, hogy ha a Széchenyi felé megy, és hallja a Kaposi nevet, akkor nyugodtan forduljon oda és mondja meg, hogy tévedés történt, nem ő az.
Meg amit még nem értek, hogy egyáltalán hogy lett neki autója. Minap felhívott, hogy picit mintha ferde lenne az a frissen javított és felszerelt (ő rakta fel, egyedül, naná, hogy nem lett jó) lökhárító, és az nem a tükröződő fény és a lengedező szél következtében kialakult optikai csalódás, és mégcsak nem is a fényezés miatt van. Röviden: a lökhárító 3 ponton van rögzítve, két oldalt három és középen egy csavar. Mikor levettük, a középső csavart visszarakta, javaslatom ellenére. Majd mikor újra összerakta, felrakta helyére, bal oldalt csavarok, jobb oldalt csavarok és hoppá, nem jó valami, hülyén áll. Naná, hogy fent hagyta a csavart, ezért nem ment a helyére a lökhárító, és ezért állt hülyén. És ilyen embereknek van gépjárművezetői engedélyük, én meg még be is ülök mellé. Vannak pillanatok, hogy lazán kinézem a mikiből, hogy mikor kicserél egy villanykörtét, akkor nem a körtét csavarja, hanem fogja és ő forog körbe. wall-of-text megint, na gyors a vicc, aztán itt sem vagyok.
Volt egyszer messziföldön egy hihetetlenül szép királylány. Nem volt párja, magányban élte napjait békében. Egyik napon, mikor a kastélya körüli parkban aerobikozott, megpillantott egy hozzá szökdécselő békát, ki így szólt hozzá:
-Oh, csodálatos hercegnőm! Valaha daliás herceg voltam, mígnem egy gonosz boszorkány átokkal súlytott, melyet csupán egy királylány csókja oldhat fel. Csókolj meg hát, kérlek, hogy újra daliás herceg lehessek, s akkor elvehesselek csodálatos hercegnőm, beköltöznénk a kastélyodba az anyámmal, főznél, moshatnál rám, s nevelhetnéd gyermekeinket, örökké boldog lehetnél.
Aznap este a királylány vacsoraként sült békacombot ropogtatott fehérborral, majd elmosolyodott s így szólt:
-Én kurvára nem így gondolom.
*WTB edit: Köszönöm Csengének a reklámot ^^,

2010. október 26., kedd

Csíkszerda

Egy újabb szombat Sümegen. Érdekes volt. Meg hosszú is. De leginkább alkoholmentes. Bár ha lehetett volna sem ihattam volna, de legalábbis nem kellett volna dolgoznom. Ugyanis szombat reggel (na jó, fél 12-kor) arra ébredtem, hogy pokolian fáj a fogam, és kb nőtt egy második fejem az arcomra, úgy feldagadtam, és egész nap úgy ropogtak a számban a fájdalomcsillapítók, mint a tic tac, vagy mint Hitleréknél a ciánkapszula. Aztán kicsit segítettem anyumnak, meg fűrészeltem is, és a nagy sürgés-forgásban kimaradt egy adag fájdalomcsillapító, amiről teljesen megfeledkeztem egészen addig, míg el nem kezdett fájni a fogam, na akkor eszembejutott. Fájt is, nem is kicsit, aztán fürdés előtt gyors elrágtam egyet, meg mikor megérkeztem Sümegre, akkor is egyet gyors, meg mikor sógi megérkezett 11 körül, hozott Cataflam-ot, abból is berágtam kettőt az éjszaka folyamán, azzal már úgy egész jól elvoltam. De hál' Istennek nem kellett egyedül viselnem ama terhet, melyet fájó fogam okozott. Bájos munkatársaim ajánlottak figyelmembem hogy kurva gyorsan huzassam ki, mert nagyon durván nézek ki. Oh, köszike, mondom én, de nem kell látnom, hogy tudjam, érzem én azt. Meg hogy mert felső fog, és rámehet a fülemre vagy az agyamra. Eleve süket vagyok, mint az ágyú, hülyébb meg szerintem már úgysem leszek. De bezzeg ha azt mondták volna, hogy rámegy a farkamra és impotenciát okoz, kapásból lefejeltem volna a pultot, hogy jönne már ki a francba. Akartam is kérni cukrot, hogy olyan legyen, mintha cukrot szopogatnék, de nem volt senkinél sajnos akkora cukor. Az mondjuk poén volt, mikor egyik kiscsávó megkérdezte: Mi van, megvertek? Á, mondom nem, csak a fogam. Amúgy megint összefutottam egy volt kollégával, hál' Istennek túl részeg volt, hogy komolyabb beszélgetést kezdeményezzen, de a fenébe már, hogy lassan mindenki ismer, nem azért járok a világ végére, hogy mindenki utánam jöjjön, há' menjenek má' a p*csába xD
A buli végére amúgy kicsit leapadt a cipó a búrámról, kitörő lelkesedéssel meg is jegyeztem, hogy nem olyan, mintha egy citrom lenne az arcomban. Kati gyorsan rá is vágta: Ja, most már csak egy fél citrom. Gondolom csak a szeretet mondatta vele.

2010. október 22., péntek

"Írjon be egy címet"

Úgy néz ki Sümegen a helyzet változik. Egyrészt változik a vendégkör. A már megszokott törzsvendégi kör, és egy csomó új arc, akik ráadásul egyre messzebbről jönnek, pl múlt héten egy csomó egerszegi volt. Ami a clubnak nyílván jó, nekem már kevésbé, sajnos egy csomóan felismertek :) Másrészt viszont kemény munka eredménye ugyan, de megérte: a kedves vendégek kezdik megérte eme roppantmód egyszerű algoritmus lényegét:
{-----------------------------}
begin
clrscr;
Repeat
ReadLn(a): add ide kabát;
WriteLn: adok érte bilétát;
If "kell kabát" then "add ide biléta" else "menj a picsába";
Until "Buli vége";
end.
{-----------------------------}
Nem túl bonyolult, komoly programozói tudás nélkül is rá lehet érezni az algoritmus lényegére. Amúgy most nagyon bizakodó vagyok, némi fizetésemelésben reménykedem, és ha a Süsün múlik, meg is kapom. Apropó Süsü. Jó kedve volt, és ideje is volt rengeteg, így volt alkalma engem baszogatni. Valahányszor felém járt, mindig megkérdezte, nem iszok e valamit (nem nagyon, mert szetilalom van). Még a figyelmembe is ajánlotta, hogy Fütyülős akció van, egyet fizet, kettőt kap. Nem állítom, hogy nem érdemeltem meg, hiszen a múltban valahányszor autóval volt, mindig meg akartam hívni valamire, pedig ha tudtam volna, hogy vezet, akkor neeem, mert amúgy gonosz dolog volna. No de mégsem hagyhattam annyiban a dolgot, nem voltam rest felhívni a figyelmét, hogy nem tesz jót neki a vezető beosztás, leginkább a ruhatárának, sajnos lecserélni kényszerül, ugyanis messziről lerí róla a főnök pozíció, az ing sem áll már neki olyan jól, túl nagy a hasa, fenenagy jólét. Utána már nem nagyon baszogatott, vajon ki tudja miért? :)
Egy szösszenet, csak mert:
-Te, az igaz, hogy régen a törökök egy zsákba rakták a hűtlen asszonyokat két macskával és a tóba hajították őket?
-Aha.
-És miért hagytak fel ezzel a szokással?
-Elfogytak a macskák.
Amúgy holnap okt.23. miki figyelmét felhívnám, hogy vigyázzon a csodálkozó biciklis postásokkal, és hogy szégyellje magát, ha ő nyerít majd Horthy lova mögött. És már nagyon régóta nem népszokás bekopogni a lányosházakhoz baltával és azt mondani, hogy AVH.
És a végére egy "for Csenge":
"Ültetünk majd mindenféle növényeket, gyümölcsfát, pizzafát"

2010. október 12., kedd

Unalmas így egyedül a nyeregben, mióta meghalt a ló...

Ja, valami ilyesmi. Amúgy jó hely ez a Sümeg. Most szombaton valahányszor belebotlottam Dóriba, mindig elmosolyodott. Mondtam is neki, valahányszor meglátsz, mindig mosolyogsz, Te tudsz valamit. Ominózus 2 héttel ezelőtti buli, amikor volt kicsi alkoholfogyasztás. Bár nem emlékszem rá, emberek állítják, hogy elaludtam. Mondjuk nem meglepő, hogy nem emlékszem rá, hiszen aludtam. De ez így önmagában ez még nem érdekes információ. Az érdekes az, hogy a ruhatárban aludtam el, én kicsi bárszékemen, amin még kb. józanul sem tudok rendesen ülni, szóval nem tudom miként sikerült legyőzni a gravitációt és lefordulni álmomban, de megoldottam. Be is írtam magamnak egy piros pontot érte gyorsan. De természetesen nem maradhattak tetteink következmények nélkül. Tetteink? Jogos a kérdés. Tetteink. Ugyanis nem én voltam az egyedüli elkövető, bizony. A pohárszedő kiscsávó is meglátta a lehetőséget az italakcióban, neki is sikerült egy magasabb szellemi szintre emelkedni. S mivel előtte héten Jagermaister (nem, nem volt kedvem balfasz á betűt copy-zni word-ből, inkább dögöljenek meg a németek a buzi pöttyös á betűjükkel), amit a nővérem fogyasztott előszeretettel, a személyzet 2 hét alatt lenullázta magát. Az ítélet, szesztilalom. Igen, igen, szesztilalom, munkaidőben nem lehet alkoholt fogyasztani. Hát, hadd ne mondjam milyen kurva hosszú volt ez a most szombat. 6 Bombá-t ittam és remegtem, azt hiszem, még beszéltem is magamban. És még a fizetésemelést is elbasztam. miki ismeri a sztorit. Lényeg, hogy balfasz voltam. Csak mint általában mindig. De nem is baj, hogy mindig, így legalább nem lepődök meg rajta. Most viszont jön a pizza illata, és mint tudjuk a férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út. Jah... baltával.
Jah, majd el felejtem... mivel 2 ember olvassa a blogom, és az esetek túlnyomó többségében miki nem nagyon szokott különösebb megjegyzéseket fűzni a témához, nem nehéz kitalálni, kinek/miért írom le a következő információt. Az est fénypontja számomra az volt, mikor az egyik kedves vendég közölte velem, hogy spurit szándékozik vásárolni. Most kérdem én, ennyire drogos fejem van??? :))) Rám van írva, tőlem vegyél, kisköcsög? xD

2010. október 3., vasárnap

"De a törpök élete nem csak játék és mese. Hallottál már a gonoszról? A csúf, kopasz Hókuszpókról?"
Ez múlt szombaton jutott eszembe. Valamilyen oknál fogva most jutottam oda, hogy le is írjam. Viszont bárki bármit is mond, az emberiség legjobb találmánya akkor is az alkohol. Legalábbis tegnap este még ezt gondoltam. És milyen érdekes, alig pár óra, amit gyakorlatilag átalszik az ember, és olyan másnapos, hogy borul az elmélet. Kemény dolgok ezek...

2010. szeptember 23., csütörtök

Open fire!

Oh... i mean, open Vanilla! Bizony, bizony, Sümegen újra megnyitotta kapuit (csak egy van, de így jobban hangzik), és a nyitóeste kb. rekordot döntött a létszám a hely Vanillasága alatt. Eleinte még bánkódtam, hogy most ruhatáros leszek, és hogy én majd mennyire fogok unatkozni, meg milyen jó volt nekem poharakkal szaladgálni, meg úgy csinálni, mintha dolgoznék, közben meg semmit csinálni, de azt jó sokáig. Aztán meggyőződtem róla, hogy jó nekem ott a ruhatárban. Egyrészt fasza kis bárszékem van, ami sokkal kényelmesebb, mint elsőre látszik, másrészt meg azon ülve épp odalátni a kisszínpadra, a galéria deréktől felfelé már takar, így nem látni semmi mást, mint 2 lábat és egy feneket ide-oda riszálódni, szombat este épp a Bombás csajok közül az egyikét, mondhatni bombajó segge volt (szóvicc, haha). Tulajdonképpen szerencsésnek tartottam magam, arra a rövid időre megkaptam mindent, mit férfi kívánhat: egy kényelmes széken ültem, kezemben cigi, előttem sör, és egy kimondottam kellemes idomokkal megáldott hölgy minthacsak nekem táncolna. Meg már csak azért is jó ott nekem, mert a pohárszedőknek nem volt egyszerű dolguk: nekem üres kézzel 20 percig tartott az oda-vissza út a budira, meg 2 napig véreset vizeltem, akkorát kaptam a vesémre, pedig mégcsak nem is rockerbuli volt.
Egyébként, kicsit jobban visszatekintve az elmúlt időszakra kijelenthetem, hogy hős vagyok. Bármiféle túlzás vagy egoizmus nélkül, ugyanis túléltem a nővéremmel összezárva 3 teljes napot anélkül, hogy bármelyikünk is okozott volna komolyabb fizikai sérüléseket a másik kárára.
Ellenben szomorúan konstatálom, hogy remek ötletem miki baszogatására irányulóan, mely eme formában nyilvánult meg volna itt blogon, elfelejtettem. Szendzsi azt mondta, ne gondoljak rá, mert akkor nem fog eszembe jutni, ha akarom. Tehát, ha továbbvisszük a gondolatmenetet, akkor Szendzsi is örült volna, ha eszembe jut. Ebből következik, hogy Ő is örült volna, ha megbaszogatom kicsit (nagyon?) mikit. A kis hamis, előtte meg folyton engem piszkál, mer' hogy mindig baszogatom. Na de most lebukott. Fényes elmém tündöklő ragyogása felvilágosult gondolkodásmódot kölcsönöz, előttem nincs titok. Egoista monológ vége, mára le is teszem a szótárat.
wall-of-text vége. De azért érdekes, milyen kis szofisztikált vagyok, akármit is jelentsen ez a szó. Nem írtam semmit, de azt jó hosszan :)
megint-Sümeg,
láttam-jó-segg,
nővérem-nem-öltem-meg-hurrá,
miki-balfasz.
ennyi xD

2010. szeptember 2., csütörtök

Baz'meg! xD

Erről Kiss Ádám egy poénja jutott eszembe:
-Te, milyen a barátnőd az ágyban?
-Még a kotont is lenyeli.

2010. augusztus 25., szerda

Pakodon turisták jártak, ZOMG !!!

Beszarsz bazeg, de tényleg. Igaz, csak átutazóban, de itt voltak. Gondolom Dötkre mentek ökoházat bámulni meg hegyeket bambulni, elvégre is borvidék vagyunk, vagy mi. Ott kezdődött az egész, hogy jöttem haza szeretett nővéremtől, ugyanis ma gyerekfelvigyáztam. Nem egyszerű mutatvány volt, de végülis élek (miki nagy bánatára még mindig, ez van, dolgozd fel). Majd a zalaszentgróti termálfürdőnél felszáll a csipet csapat, gondolom fürödni voltak, mert a buszt pillanatok alatt elárasztotta az a tipikus büdös termálszag. Az egyik kiscsaj leült mellém, mivel nem voltam rest gyorsan felkapni a táskám, persze nem önzetlenségből, elég jól nézett ki. De azért sörözni nem hívtam volna el. Van bennem önuralom, de még én sem bírtam volna ki röhögés nélkül mikor a hab ottmarad a bajszán. Aztán gondoltam jelzem, hogy én itt leszállnék, a csaj visszakérdez: most Pakod jön? Egy fél perc hatásszünet, próbáltam feldolgozni, gondoltam tudta, hogy ez az a hely, ahol még a kocsik is inkább gyorsítanak, meg a déli harangszó is csak fél egykor ér ide. Végülis megerősítettem, igen, Pakod jön. Ja, ott mi is leszállunk. Heh? Eltévedtetek, vagy mi? És tényleg leszálltak, nem kamuztak. Azt hiszem sokkot kaptam. De végülis semmi rosszat nem mondtam eme koszfészekről, melyet egyesek Pakodnak neveznek, hiszen itt nevelkedtem fel, ez az én szülőfalum, itt vannak a gyökereim (na, gyökerek azok aztán tényeg vannak, miki meg kussol), ez az én falum. A falum is szeret engem, szeretnem kell hát nekem is, vagy legalábbis úgy tenni. Pedig szerintem nem kellett volna sokat beszélgetnem velük, hogy nemhogy a következő faluig, minimum Debrecenig váltsanak jegyet.
A Flextronics-ba meg betelefonálok, leigazolom miki távollétét, mert szerintem legalább ötoldalú szívinfarktust kapott, ha nem 8-at, csak mert az olyan kerek szám.

2010. augusztus 20., péntek

Hi, Jack!


Nem mostani film, de ezért jó az internet: rég nem látott marhaságok is előkerülnek. És mivel mostanság unalmas és szürke hétköznapok lévén mondanivalóm nem sok, mit blogon is megoszthatnék, némi agysejtszám-redukáló viccnek nevezett fárasztó szösszenet, melyeket összegereblyéztem a zinnternetől. De mivel sok lett kicsit, ezért a válogatott Top5 következik:
-Mi az a két szó, amit nem akarsz hallani szeretkezés közben?
-Drágám, hazajöttem.
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-
-Drágám, most hogy összeházasodtunk, azt hiszem kialakíthatnánk a szexuális életünket a következők szerint:
Este, ha a frizurám rendben van, azt jelenti, hogy nem akarok szexet.
Ha nem egészen szép a hajam, nem elég rendezett, ez azt jelenti: lehet, hogy akarom a szexet, de lehet hogy nem.
Viszont ha a frizurám teljesen elhanyagolt, ez azt jelenti, hogy akarom a szexet.
-Rendben van, édesem! Csak ne felejtsd, hogy ha hazajövök általában iszom egyet.
Ha csak egy pohárral iszom, akkor ez azt jelenti, hogy nem akarom a szexet.
Ha két pohárral iszom, akkor ez azt jelenti: akarom a szexet, de lehet, hogy nem.
Viszont ha több, mint két pohárral iszom, akkor kurvára nem fog érdekelni, hogy milyen a hajad!
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-
-Apa! Kurvára fáj a fogam!
-Pssszt! Nekem is, csak anyád meg ne hallja!
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-
Egy részeg haza megy az egyik éjszaka és a lámpához nyúl. Meglátja a konnektort és azt mondja:
-Mi van röfi, befalaztak?!
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-
A mindenkit foglalkoztató kérdés, aki él nemi életet (tehát mikit nem):
Nő: Jó volt a szeretkezés. Most fekszünk egymás mellett, elgondolkozva néz fölfelé. Aggódom. Vajon miről gondolkozik? Biztos a kapcsolatunkról. Ó jaj, ráncolja a homlokát. Biztos döntésre jutott. De nem szól. Csak összeszorítja ajkait. Mérlegel, számítgat. Biztos végigfut agyán, hogy már két éves a kapcsolatunk. Talán azt is észrevette, hogy egy kicsit meghíztam. Nem szól semmit. Csak néz felfelé szigorú arccal…
Férfi: Ott a plafonon az a légy. Mászkál. Vajon hogy a francba nem esik le?
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-
(jogos a kérdés, ha ez a válogatott 5 legjobb, vajon milyen lehetett a többi?)
Amúgy hazudtam, nem 5 lesz:
Két tehén beszélget:
- Hallottal arról az új betegségről, amitől a tehenek megörülnek?
- Igen. Meg szerencse, hogy mi pingvinek vagyunk.
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-
Szőke nő beszélget egy nénivel a metrón:
–Tudja kedveském, én már 25 éve metrózom.
Mire a szőke:
–Jesszusom! Hát hol tetszett felszállni?
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-
Matula bácsi sorban fogja a halakat, Tutajos semmit.
-Matula bácsi, mi van a horgodon?
-Kukac.
Másnap Tutajos kukaccal a horgán nem fog semmit. Matula bácsi sorra fogja a halakat.
-Matula bácsi, mivel horgászol?
-Kukoricával.
Másnap Tutajos kukoricával sem fog semmit, Matula bácsi megint sorban szedi ki a halakat.
-Matula bácsi, ma mi van a horgodon?
-Kukac.
-Mondd, hogy döntöd el, hogy melyik nap mi a csali?
-Felkelek reggel, ha balra dűl a farkam, akkor kukac, ha jobbra, akkor kukorica.
-De Matula bácsi, nekem úgy áll reggel a farkam, mint a cövek.
-Hülye vagy fiam, akkor dugni menjél, ne horgászni!
Köszöntem! :)

Egy gyors copy/paste:

Süteményrecept gyesen lévő anyukáknak:
- Távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és melegítsük a sütőt 160 fokra. Gőz felett olvasszunk meg 10 dkg margarint. Ismét távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és erélyesen szóljunk rá Öcsire: “Nem szabad, Öcsi!”
A margarint keverjük össze 20 dkg cukorral. A többi margarint szedjük ki Öcsi kezéből, és mossuk le a falat. Mérjünk ki 3 evőkanál kakaót. Ismét vegyük el a margarint Öcsitől. Fürdessük meg a macskát.
Tegyünk hintőport és ragtapaszt a karmolásokra. Keverjünk a margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliáscukrot és 30 dkg lisztet.
Vegyük ki a füstölgő plüssmacit a sütőből, és nyissunk ki minden ajtót és ablakot, szellőztetés végett. Vegyük el a mobiltelefont Andikától, és biztosítsuk a férjünk főnökét, hogy nem, nem a férjünkkel beszélt az előbb. Hívjuk fel a férjünket, és készítsük fel a legrosszabbra.
Adjunk a tésztához 1 teáskanál sót és 10 dkg durvára vágott diót (közben álljunk ellen a kísértésnek, hogy mind Andikát, mind Öcsit durvára vágjuk).
Engedjük ki a macskát a sütőből. A tésztát öntsük alaposan kivajazott tepsibe. 25 percig közepes lángon süssük.
Vegyük el a borotvát és a macskát Öcsitől. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a borotvált macska lebarnul-e a napon.
Dobjuk ki a macskát az udvarra, amíg még képes elfutni.
- Bevonómáz:
Keverjük össze a következő hozzávalókat: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin. Vegyük ki azt a rohadt plüssmacit a grillsütőből, és dobjuk ki az ablakon, jó messzire.
Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogjuk fejbe találni, miközben éppen Öcsit próbálja megmenteni a szomszéd ház tetejéről.
Tegyük Öcsit a járókába. Adjunk a mázhoz 5 dl tejet, egy kevés sót, és lassú tűzön forraljuk 2 percig. Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, mennyire sajnáljuk, hogy Andika bedugta a kerti slagot a spájzablakán.
Ajánljuk fel, hogy megtérítjük a befőttek és a takarítószemélyzet költségét. Kössük ki Andikát az asztallábhoz.
Távolítsuk el a szénné égett sütiket a sütőből. Dobjuk ki.
Kapjunk idegösszeomlást.

2010. augusztus 8., vasárnap

Filmography

Kultúrfitnessz, mazsolázzunk a filmek világából, kezdjük mindjárt a Mátrix-szal:

Ezt pedig direkt külön Szendzsinek, csak mert szereti a Titanicot, aki meg nem Szendzsi és nem látta a filmet (van ilyen?), akkor annak ez bizony spoiler lesz, ne nézze!

(Aki ne értené: "But this ship can't sink"
magyarul: Ez a hajó nem tud elsüllyedni)

2010. augusztus 5., csütörtök

Esti mese


Na persze semmi politikai célzat, csupán a szórakoztatás kedvéért :)
Egyébként a minap -bár hosszas előkészületek és felkészülés előzte meg,- sikerült kitakarítanom a szobámat, és két tényt sikerült megállapítanom:
1. Nem csak a filmekben van, tényleg tele lehet zsúfolni egy szekrényt minden kacattal úgy, hogy miután kinyitod az ajtaját, a fél szobát ellepi a kupi. Nem kevés időbe telt, de sikerült mindet visszatömni. Bár egy fél évig most megint nem lesz kedvem kinyitni a szekrényt.
2. Akárhogy is próbálkozol a monitorral fényerőt és kontrasztot állítani, a legtisztább akkoris azután lesz a kép, miután lemostad a képernyőt.
Szerintem ebbe a postba nem is kell több, súlyos tények ezek, megéri feldolgozni őket az ember így késő este.

2010. július 20., kedd

It's weekend!

No hát, elmúlt napokat összefoglalandó röpke post. Eseménytelen szürke hétköznapok, megszínesítve a hétvégével. Kezdjük mindjárt a szombattal. Reggel korán ébresztő, no nem mintha nem tudtam volna aludni. Persze feleslegesen, nem sikerült fodrászhoz eljutni. Délután Szentgrót, kisházban rendet rak, csak 79 fok volt árnyékban. Mázli, hogy Tiborkának van egy kis medencéje, naná, hogy belementem. Sógival eszmecsere, világmegváltó elméletek szövögetéséről, világbékére irányuló tervekről szó sincs, csak a napi protokoll, egymás vérének szívása. Aztán haza, gyors pancsi, kis hami, vonatra fel, irány Egerszeg, mikivel összefut, Szendzsi késik, kösz MÁV. Szendzsi megjönni, irány Sárkány, inni sört. Sok sört. Kedv hazamenni nuku, inni még. Pénz nincs, irány Tesco, venni bor, sétálni vissza Vizslapark, megnézni hol hányt miki egy hete, fél perces megemlékezés, röhögés. Tovább iszik, jönnek Cingiék, tovább beszéget, tovább iszik, megered az eső. Délutáni kánikulára való tekintettel mindenki rövidben, kicsit fázik. Jönni reggel, menni buszra, eső esni tovább, várni fél óra buszra (thanks for miki), összefagyni, felszállni busz, menni Szentgrót with Szendzsi, sétálni kisház, eső esni tovább, fázni mégjobban. Aludni kevés, megnézni film, Szendzsinek hozni reggeli és kávé, Szendzsi nem megölni engem (thank you!). Megnézni még egy film, Kung-fu panda, Szendzsi lenni very happy, miki jönni Szentgrót, feltenni Szendzsi vonat, menni haza. Dióhéjban :)

2010. július 15., csütörtök

Ezékiel 25, 17,

,,Az igaz ember járta ösvényt mindkét oldalról szegélyezi az önző emberek igazságtalansága és a gonoszok zsarnokásga. Áldott legyen az, ki az irgalmasság és a jóakarat nevében átvezeti a gyöngéket a sötétség völgyén, mert ő valóban testvérének őrizője, s az elveszett gyermekek meglelője. Én pedig lesújtok tereád hatalmas bosszúval és rettentő haraggal, s amazokra is, akik testvéreim ármányos elpusztítására törnek, és majd megtudjátok, hogy az én nevem az Úr amikor szürnyű bosszúm lesújt reátok..."

2010. július 13., kedd

Re: miki fergeteges vicce

Pistike odamegy az apjához, és megkérdezi:
- Apa, mi a különbség aközött, hogy “elméletileg” és “gyakorlatilag”?
Erre az apja odamegy az anyósához, és azt kérdezi:
- Mondja, Mama, mit csinálna, ha egy kétméteres néger adna magának 5000 dollárt, hogy lefeküdjön vele?
Mire az anyós:
- Fiam, az én koromban az ember ne legyen válogatós, és különben is kell a pénz.
Erre az apa odamegy a feleségéhez:
- Drágám, mit csinálnál, ha egy kétméteres néger felajánlana 5000 dollárt, hogy lefeküdj vele?
Mire a felesége:
- Tudod, hogy szeretlek, de hát a gyereknek kell a cipőre a pénz, és nyaralni is el kéne menni, szóval feláldoznám magam…
Erre az apa odamegy a nagylányhoz:
- Kislányom, mit csinálnál, ha egy kétméteres néger adna neked 5000 dollárt, hogy lefeküdj vele?
Mire a lány:
- Tudod Apa, én már nagykorú vagyok, és szívesen kipróbálnám, főleg, ha ennyi pénzt kapnék érte.
Erre az apa azt mondja Pistikének:
- Látod kisfiam, elméletileg most van 15000 dollárunk, gyakorlatilag viszont három ribanccal élünk együtt!

Nők, akikért élünk



Ezt az utolsót pedig valakinek sok-sok szeretettel :P

2010. július 12., hétfő

Mi az a tify?

Igen, pl itt blogspot-on is és interneten fellelhető megannyi helyen van vizuális ellenőrzés, hogy kiszűrjék a spam-eket, s ma én is kommentelgettem, nekem is kellett vizuális megerősítést adnom, és negyszerűen nem hagy nyugodni a kérdés, mi az a tify?
Egyébként kicsit a hétvégéről, hát az nem volt egyszerű. Péntek délelőtt egy kis sörözés, a nagy melegben meg is ütött kicsit, este vissza, mondhatni folytani, amit reggel elkezdtem. Masszív alkoholfogyasztás következett, következményei leginkább mikinél voltak. Állítása szerint 5 óra környéként haza is értünk hozzájuk, majd valami fenomenális ébredés követte, aztán persze este munka, nemkicsit másnapos fejjel. De hogy ne legyen oylan szarul, inni kellett, kutyaharapást szőrével, tartja a mondás. A pont az i-n pedig a vasárnap volt, amikor gyakorlatilag alvás nélkül Zegre be, szintén alkoholfogyasztás következett, és végülis csak 79° volt árnyékban. Viszont határozottan elvislehetővé tette, mondhatni kellemessé varázsolta látogatóba érkezett Csenge, akinek ezúton is nagyon köszönöm, hogy megtisztelt minket személyével :)

2010. július 1., csütörtök

2010. június 28., hétfő

Humor bonbon

Egy utasszállító repülőgép 134 fővel a fedélzetén tart az európai kontinens felé, amikor hirtelen leállnak a hajtóművek és a gép zuhanni kezd.
A nagy rémület közepette egy nő így kiált a tömegbe
-Mindjárt meghalunk, valaki bizonyítsa be nekem utoljára, hogy nő vagyok!
Ekkor egy férfi felugrik a helyéről, letépi magáról az ingét, oda dobja a nőnek és így szól hozzá:
-Nesze, vasald ki!
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.
Családi idill:
-Drágám, hozd ide a sört a hűtőből!
-Varázsszó?
-Odabasszak?!
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.
A 82 éves Mari néni randevúzik a 95 éves Pista bácsival. Amikor a néni hazaér, a lánya kérdezi:
-Na, milyen volt?
-Á, ne is mondd! Háromszor kellett pofon vágnom az öreget!
-Miért, olyan mohó volt?
-Dehogyis, azt hittem, meghalt.
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.
Ferihez egyik este beállít a haverja. Megkéri a barátját:
-Te, hozdd már le légyszíves a papucsaim az emeletről!
Fent találkozik a ház asszonyával és serdülő nagylányával. Kérdi az asszony, hogy mit keres itt fenn:
-A férjed küldött, hogy dugjalak meg benneteket.
-Nem hiszem! -válaszol az asszony csodálkozva.
Mre a fickó lekiabál:
-Te Feri! Mindkettőt?
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.
A McLaren istálló Magyarországon állított össze új team-et, mivel észrevették, hogy a cigány fiatalok hihetetlen rövid idő alatt képesek leszerelni az autók kerekeit.
Kirúgták hát a sokat próbált team-üket, és romákból összeállított csapattal vágtak neki a versenyeknek.
Eleinte minden a legnagyobb rendben zajlott, a romák 2-3 másodperc alatt le- és felszerelték a versenyautó kerekeit. A probléma a következő tíz másodpercben keletkezett, amikor a romák átfestették az autót, átütötték a gyártási számát, és eladták az egész gépet a pilótával együtt!
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.
Hazaér az emo az orvostól, és újságolja az anyjának:
-Képzeld anyu, voltam orvosnál.
-Na, és mi volt?
-Hát van egy jó meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem?
-Kezdd a jóval!
-Megfogok halni.
.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.-._.
A pap egy tinédzser fiút gyóntat:
-Atyám, vétkeztem szóban, tettben és gondolatban... Lefeküdtem egy lánnyal, pedig csak fél órája ismertük egymást...
-Te vagy az, Tamás fiam?
-Igen, én vagyok, atyám.
-Na akkor mondd el nekem: ki volt az a lány?
-Nem mondhatom el, atyám, vigyáznom kell a jóhírére.
-Ugyan már! Nekem mindent elmondhatsz!
-Tudom, de ezt nem.
-Na... Ki volt az? A Kovács Eszter?
-Nem mondhatom el...
-Hát akkor a Szabóék lánya, a Kati?
-Nem mondhatom el...
-A Kis Judit volt innen a szomszéd utcából?
-Nem mondhatom el...
-Nagyon véded te azt a lányt...
-Makacsságodat azzal büntetem, hogy fél évig nem jöhetsz a templomba ministrálni!
Odakint találkozik a fiú az egyik haverjával:
-Na mi volt a papnál?
-Kaptam fél év szabit meg három tuti tippet!

Szendzsinek

A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eygeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen; ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
Íme a bzoínytéik.
Úhygoyg tnseseek egenm bkébeén hyagni a hleysesáríi fmonisáokgkal.

2010. június 27., vasárnap

Definíció: SystemFarmer

A populáris definíció szerint a rendszergazda az az ember, aki reggel kihajtja a rendszereket az ólból, eteti-itatja, este pedig visszatereli őket oda. A valóság majdnem ilyen szomorú.
Számos egyébként előnytelen jellemvonás és hosszú évek kitartó munkája szükséges ahhoz, hogy valakiből igazi rendszergazda váljon. Az igazi rendszergazda titkos tudás birtokosa, számos beavatási lépésen keresztül sámáni erők birtokosává válik, a felügyeletére bízott rendszeren élet és halál urának képzeli magát, és sajnos az is. Vannak mellékhatások is, az évek során egyre fokozódó paranoia, skizofrénia, hatalommánia, kommunikáció-képtelenség és tévedhetetlenség-tudat, hogy csak a legsúlyosabbakat említsük.
A rendszerhez fűződő bensőséges viszonya szorosabb, mint bármelyik házasság, a felügyeletére bízott számítógép vagy számítógépek minden porcikáját ismeri. Párkapcsolatuk macsó típusú, ha a rendszer teljesítménye elmarad az elvárásoktól, verbálisan, féltékenységi rohamaiban tettlegesen is inzultálja kedvesét. Huzamosabb ideig azonban nem bírja ki nélküle, modemet vásárol hogy a leglehetetlenebb időpontokban otthonról is ellenőrizhesse működését.
Évekig álmodozik arról, hogyan verné szét az egészet egy tűzoltószekercével. A rendszergizdának számos ellensége van, de legjobban a felhasználókat utálja. A velük folytatott sziszifuszi küzdelem lassanként kiöl belőle mindent, ami emberi. Az ideális rendszeren nincsenek felhasználók, és a rendszergazda mindent meg is tesz azért, hogy rendszere közelítsen az ideálishoz. Első lépésben munkatáborhoz méltó fegyelmet vezet be a rendszeren.
A tábort körletekre osztja, lakóinak életét szigorú szabályokkal keseríti meg, mindenkinek körültekintően, sőt, szadista élvezettel korlátozza jogait. Tudásának morzsáit csak kiválasztottaknak adja tovább, a rendszer foglyai közül a kontraszelekció elve szerint kápókat szemel ki magának, csicskáztatja őket, elvégezteti velük a piszkos munkát, cserében extra jogokat adományoz nekik, és bizonyos mértékben osztozhatnak a mezei felhasználók iránt érzett megvetésében.
A kivételezettektől feltétlen lojalitást követel. A rendszergazda a valósággal nehezebben boldogul, a verbális kommunikáció során gyakran túlcsordul vagy lefagy. Ideges természetű, embertársait gyanakvó tekintettel méregeti, mindenkiben potenciális felhasználót gyanít. Apró szokásaihoz görcsösen ragaszkodik, az utcán hexadecimális kódokat mormol maga elé. A valós világ komplexitása metafizikai szorongással tölti el, összeesküvés-elméleteket gyárt és csereberél a rendszereket összekötő szupersztrádán, kódoltan kommunikál.
A tények egyre kevésbé befolyásolják gondolkodását, vélt vagy valós veszély esetén kommandósnak képzeli magát, és senki nem látott még napozó rendszergazdát. Szélsőséges rendpárti vagy radikális anarchista, utóbbi esetben azonban csak a rendszerén uralkodó félfasiszta viszonyokat kompenzálja. A rendszergazdának mindig igaza van, a kritika bármely formáját a személye ellen irányuló burkolt támadásként értelmezi, ilyenkor vérengző mimózává változik.
Bizarr szexuális életét a hálózaton terjed pornográf anyagok gyűjtésével próbálja meg feldobni. Nagyon jól keres, mégis mindig alulfizetve érzi magát, így lelkiismeretfurdalás nélkül maszekolhat munkaidőben is. A grafikus alkalmazásoktól (World Wide Web), hálózati játékoktól, interaktív próbálkozásoktól (Java) epilepsziás rohamot kap, a multinacionális karvalytőke rendszervesztő marketinghúzásainak tartja őket, az ilyesmikkel próbálkozó felhasználót vérbe alázza.
A rendszert számos veszély fenyegeti. A felhasználók apró trükkökkel próbálkoznak a szabályok kijátszására, a rendszergazda ilyenkor példát statuál, nyilvános büntetést eszel ki. A rendszer határait dühös pitbullként védi, tűzfalakat épít, áramot vezet a szögesdrótba, aknazárat telepít. Rémálmaiban a partizánok mégis bejutnak, és megkísérlik elpusztítani a rendszert, vagy egyszerűen csak felírják a falra hogy "Hülye rendszergazda". Rémálmai néha valóra válnak, ilyenkor hiába állítja fel tábori ágyát a gépteremben, napokig nem tud aludni.
Óriási stresszigényét kielégítendő titokban partizánkodik, hogy elleőrizze a szomszédos rendszerek gazdáinak éberségét, és bebizonyítsa, hogy az általuk használt operációs rendszer fabatkát sem ér. Szoftverügyekben vallásháborúkat robbant ki és kultivál, feketelistákat készít azokról a cégekről és kollegákról, akiket elsőként állít majd falhoz a forradalom. Az igazán rátermett rendszergazdák rémtetteit hálózati mítoszok örökítik meg.

2010. június 26., szombat

"Nem vagyok mocskos TK, mint egyesek..." (by miki, aka a TK)
no comment

2010. június 18., péntek

e8cbv000xA1y

Találó cím. Mit jelent? Azt nem tudom, még csak a címet találtam ki, a jelentését majd megfejtem valamikor. Azon törpölök eme jelentéktelen időszakban mi jelentéktelen dolgok történtek velem, de igazából semmi nem jut eszembe. Ami fura, mert csomó minden történt, amit amúgy le akartam írni, csak nem vitt rá a lélek. Egyébként meg pár vicc, aztán tipli aludni:
{--------------------------------------------------------------------------------}
Újgazdag horgászik. Oda megy hozzá a felesége.
-Te, láttam egy 200.000 ft-os bundát, megvehetem?
-Persze drágám, vegyed csak!
Oda megy hozzá a lánya:
-Apa, láttam egy BMW-t, csak 5.000.000.000 ft, megvehetem?
-Persze, kicsim vegyed csak!
Jön a fia is:
-Apu, láttam egy vityillót, csak 30.000.000.000 ft, megvehetem?
-Persze, vegyed csak.
Horgászik tovább, kifogja az aranyhalat. megnézi, dobná vissza amikor a hal megszólal:
-Te, és mi lesz a három kívánsággal?
-Jól van, mondjad...
{--------------------------------------------------------------------------------}
Iskolában kérdik Pistikétől a szülei foglalkozását:
- Apukád mi volt?
- Tüdőbeteg.
- De mit csinált?
- Köhögött.
- De abból nem lehet megélni!
- Hát bele is halt.
{--------------------------------------------------------------------------------}
- Mondd a ping-pongot "P" nélkül!
- Asztalitenisz!
{--------------------------------------------------------------------------------}
- Mi a hasonlóság egy cápa és egy csiga között?
- ???
- Egyiket se vonzza a mágnes.
{--------------------------------------------------------------------------------}
A matematikus sétál az utcán, amikor megtámadja egy fegyveres pasas, követeli a pénzét. Rémületében már nyúlna a tárcája után, de ekkor előugrik a bokorból egy álarcos alak, és megmenti. A matematikus kérdezi, ki ő, de csak egy nagy Z-t vés egy fába a kardjával. Emberünk ekkor azt mondja hálálkodva:
- Köszönöm, hogy megmentettél, egész számok halmaza!
{--------------------------------------------------------------------------------}
- De szép ez a szobor! Honnan van?
- Én magam faragtam ki egy hatalmas kőtömbből.
- És honnan tudtad, hogy benne van?
{--------------------------------------------------------------------------------}
A legvégére, ez kicsit nekem is fáj :)
Biológia órán tanárnő kérdi Pistikét:
- Pistike, mije van a libának?
- Szemeee!
- Pistike és még mije van a libának?
- Másik szemeee!
- Pistike! Mivel takaróztok otthon, ha hideg van???
- Újságpapííírval!
- És ha nagyon hideg van??
- Dupla újságpapííírval!!
- És mivel takaróznak a királyok?
- Dunyhááával!
- És Pistike mi van a dunyhában?
- Toool!
- Tehaát akkor Pistike mije van a libának?!
- Szemeee!!!!!

play c.s v1.6 nonsteam

2010. április 19., hétfő

Ateista vagyok. Isten bizony!

Hát igen, rég rontottam erre a levegőt, el is jött már az ideje. Bár miki szerintem épp ellenkezőjét állítja. No de nem is ez most a lényeg, hanem hogy az elmúlt sok idő alatt mennyi minden történt. Sokminden. De még az milyen jó volna, ha nem lennék fáradt, és akkor mindenre jutna pár szó. miki dolgát megkönnyítem, vázlatpontokba szedek néhány gondolatot, csak hogy könnyebben tudjon kommentelni, pontosabban kommentnek álcázva beszólni:
#1 wiw-en kalandozgattam, és jött a hidegzuhany, mellékelt ábra mutatja: Há' má' mi az má', hogy csak 3,8 kreatív? És amikor nem volt dugóhúzó, ki nyitotta ki az üveget facsavarral és kombinátfogóval? Szóval kreativitás, jah... "Humoros vagy 3,5" Háth, kösz, olvassanak blogot ^^, "Képben vagy 3,4" Hát, végülis amikor nem szívok, akkor képben vagyok :) Zárójelben megjegyezném, hogy eddig 2 csokit nyertem mikitől, csak mert képben vagyok, persze ez neki nyílván nem annyira szolgálja a lelki fejlődését. "Kedves vagy 3,3" Ehhez csak egy rövid mondatot fűznék hozzá: Mi az hogy nem vagyok elég kedves, baz'meg??? "Jó szakember vagy 3,2" Hát, erre nem mondok semmi, miki majd megteszi helyettem :)
Szóval csak így lazán kb bekaphatja mindenki, aki szerint nem vagyok kedves ^^,
#2 miki egy pöcs. Ezt csak úgy. Bár, ma hallottam tőle infót, hogy csiporogtak neki a madarak, hogy majd szerdán meg hogy. Fogtam is a fejem, megin' be kell baszni.
#3 Meglepő, de ma eltöltöttem Annamarival vagy 3/4 órát, és mégcsak megölni sem akart, fura, ezt még én sem dolgoztam fel teljesen.
#4 Angol nyelv szóbakerült múltkor, apró pici hozzáfűznivaló:
-Do you speak english ?
-Yes!
-Name?
-Abdul al-Rhazib.
-Sex?
-Three to five times a week.
-No, no...I mean male or female?
-Yes, male, female, sometimes camel.
-Holy cow!
-Yes, cow, sheep, animals in general.
-But isn't that hostile?
-Horse style, doggy style, any style!
-Oh dear!
-No, no! Deer run too fast...
Ami kimaradt, az majd következő alkalommal, szellemi és fizikai erőm határait súrolom, érje be ennyivel az olvasó. Amúgy meg pöcs miki, be van szólva.

2010. március 13., szombat

Baz'meg faszom...

Csak így mobilosan. Ezzel is telik az idő. Ami vicces, mert még annyi sincs, hogy végelgyengülésben meghaljak. Miért is? Na ez megint vicces. Ma este megyek melóba Sümegre. Holnap (ha minden igaz alvás nélkül) erdőre, este bebaszcsi, és ha jól sejtem megintcsak alvás nélkül halászni. Tehát papíron 72 óra alvás nélkül, kecsegtetően hangzik.
Ja, és a legjobb: jövő szombatra tervezett rottyantvasút elmarad, szintén meló miatt, beleszólásom természetesen nincs, volt kedves megosztani velem az információt ma nővérkém. És akkor a szokásos baszogatásoktól ma el is tekintettem.
Ugyancsak bosszantó jelenségnek voltam szem- és fültanúja. Egy különös organizmus, mely megmagyarázhatatlan szimbiózusban él mindenféle baktériumokkal, ezáltal rettenetes bűzt áraszt, különösen természetes állapotában, vagyis kisebb csoportosulásokban, szellemi fejlődésének retorziói során sajnos ebben az állapotban különösen agresszív.
S a tény, hogy tegnap Zalaegerszeg városa nem tudott felajánlani egy mindössze 500 GB-os winchestert, felháborító.
És ha már fel vagyok háborodva... Tünde tudomásomra hozta, hogy nem elégedett a tegnapi helyzettel, mert csak 10 perc jutott rá (este MSN). Hát mondom ne haragudj csibém, most kerültem gép elé, de említettem vala, hogy szar a vinyó, a gép kb. használhatatlan jelenlegi egészségi állapotában, és nem szégyenlem magam és nem kérek bocsánatot, akármilyen rohadt bunkó dolog is aludni menni, ha dögfáradt az ember.
wall-of-text vége, megyek munka

2010. március 12., péntek

^^,

Arról nem is beszélve, hogy a miki mit fog majd anyázni és ordibálni, ha a blog aljára pörget... mit nem adnék, ha láthatnám az arcát xD

2010. március 11., csütörtök

Asztakurva...

Jah, csak így South Park-osan. Mostanában nem méltatlankodtam itt, melynek oka akár az is lehetne, hogy nem volt rá időm vagy energiám, hiszen egyetemre járok, de az nagy pofátlanság lenne még tőlem is. És ha már előző mondatomba így beleköt a miki, hogy mekkora bűn egy mondatban használni az egyetem szót és engem, tájékoztatásképp közölném, hogy tegnapelőtt este a Valami Amerika 2-t néztem az HBO2-n.
Tegnap volt szerencsém megtanulni AutoCAD-ezni, és a házimat is megcsinálni 90%-ban, elégedett is voltam. Aztán elmentünk tesire miki-vel, és sajnos, szomoró dolog, de nem lehet megúszni, bizony be kell menni minden órára. És még a rohadt hó is esett, nem is kevés. Felmerült azonban az ötlet, hogy elfogyasszunk egy sört, kb pont annyi időm is volt, így a petíciót elfogadtuk szavazás nélkül. Majd még a sör elfogyasztása előtt a gondolatmenet arra terelődött, hogy milyen alternatív lehetőségeim vannak a hazajutásra annak fényében, hogy megihassunk még egy sört, és végülis megállapodás született, hogy az eggyel későbbi járattal megyek haza, így tovább fogyasztottunk. S idő okán, 20:20-kor elindultunk, megállapítottam, hogy indokolatlanul sok hó esett, aztán összefutottunk Rékával (igen, mikihuga Rékával), furcsamód nem akartuk megölni egymást, és mikivel sem akarták megölni egymást. Szerintem előre kitervelték, hogy megszivassanak ezzel, hogy én majd ezen mennyit fogok agyalni... S végül 2 perc híján lekéstem a buszt, úgyhogy fogorvoshoz mentünk, és vettünk kávét (igen, szerintem bárkinek ezen két dolog jutna eszébe először cselekedni, miután lekésett egy buszt), majd további sör elfogyasztása mellett biliárdoztunk. S ekkor már jóval elővigyázatosabban, korábban elindultunk, mindenki elérte a buszt. Csendes magányomban úszkáltam a boldogságban, hogy mára megszabadultam mindentől s mindenkitől, de leginkább mikitől, képes volt felhívni, hogy a menetrend szerint közlekedő helyijárat, amivel szándékozatt hazajutni nem megy fel a dombon, és hogy ő ezt mennyire felháborítónak tartja leginkább azért, mert most vagy 5 perces gyalogút vár rá. Na paff, én 15 percet gyalogolok hazáig, azt az apró, ám nem elhanyagolható tényt már meg sem említve, hogy mikor leszállok a buszról s belekezdek saját kis gyalogtúrámba, ő már rég alszik, nem hogy hazaért.
A mai napról gyorsan két szót: kibaszott szar. Foglalkoztat a gondolat, hogy felvegyem a vallást, miszerint mindenütt jó, csak ne otthon.

A kép meg hozzávetőlegesen szemlélteti a majdnem cím lett "HDD is dying... again" mondatot. Cserélve lesz, reményeim szerint holnap...
De most kb jóccakát...

2010. február 9., kedd

Beszarsz bazeg...

Én legalábbis... Sikerült mai nap folyamán választ találnom a kérdésre (holott soha nem kérdezte ezt tőlem senki, de majd ha egyszer megkérdezi valaki, akkor már legalább tudom a választ): van e élet a halál után? A válasz pedig igen, mily meglepő. Politológia néven ismert tárgy okán bevettem magam a 306-os terembe. Üres volt, csupán két kabát és táska volt. Előbb érkeztem jócskán, így különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, biztosan valaki itthagyta, amíg az óra kezdődik. Hát, azé a két ember(képződmény)é voltak, akik anno statikára bejöttek ZH-ra, Einstein és barátnője, későbbiekben csak Beavis és Butthead. Lecuppantam radiátorra, mert kint meglátásom szerint hideg volt (miki, nem kell kommentelni, köszönöm, tisztában vagyok vele, hogy a Te meglátásod szerint kurva jó idő volt), majd pókerezni kezdtem telefonon. Egyébiránt bugos lett a játék, végtelen ciklusba hajszoltam szerencsétlent, bár, fogalmam sincs róla, hogy sikerült. Majd megjött Beavis és Butthead! Kérdőre vontak hát, mi a péket keresek itt? Nem haboztam válaszolni, órám lesz, mondom én. Merthogy nekik is gépszerkesztés, Kerényi tanár úrral, így hát meg is kérdezték gyorsan nehogy elfelejtsék, hogy mikor lesz az nekem. Hát, a nyakamat nem tenném rá, de emlékeim szerint 13:15-kor egészen pontosan, és precíz voltam, kiszaladtam megnézni a faliújságon lévő órarenden is. Megerősítést nyertem, majd le is szögeztem, márpedig ez a 306-os terem, és itt 13:15-kor Politológia lesz papírforma szerint. Döbbenet ami ezután történt... Tudomásomra hozták ugyanis, hogy Kerényi tanár úr közzé tette az információt, miszerint a szomszéd teremben lesznek. Oh... És akkor néma csend lett, úgy éreztem ölnöm kell...
Az ember azt gondolná, hogy ekkora megpróbáltatás nemhogy elegendő, még sok is egy napra, de nem... ugyanis tartogatott számomra még meglepetést a nap. Este. MSN. Feljött xyz123@freemail.hu. Na ez meg ki a hóhér, gondoltam kis naivan. Közöltem is vele gyorsan, hogy épp készülök az év leghülyébb kérdésére, ami úgy hangzik, hogy ki vagy? Enikő. Uhh... az durva, gondoltam elsőre. Hirtelen két Enikő jutott eszembe (igen, mind a kettejüket meg akartam dönteni), az egyikükkel nem túl jó a viszonyom, a másikkal már nagyon rég nem beszéltünk, az élet elválasztott minket (pedig olyan jó mellei vannak). És hát hogyismondjam, próbáltam személyazonosságának kiderítésére irányulóan írásban elkövetett tettlegességet foganatosítani, és hát azt kell mondjam elég kevés sikerrel. De annyi kiderült, hogy nem az általam az előbbiekben megnevezett személyekről van szó, vagyis volt az életemben egy harmadik Enikő is, amiről mostanáig azt hittem egy ritka név. Egyébként nem mutatott különösebb szimpátiát, ezért arra gyanakszom, hogy nem volt örömteli a szakítás pillanata, vagypedig mensizik. Igazából mindkettőre reális esélyt látok, és persze nem feltétlenül zárják ki egymást ^^, Amúgy szivesen elküldtem volna a bitanpusztulatos halál faszára, de a kiváncsiság nem engedte... de most hogy fogok így elaludni?
Hm... úgy mint eddig xD

2010. január 28., csütörtök

Ezt add össze gép nélkül!

klikk
Nos, ha ide kattintottál, minden bizonnyal szólottál az Úrhoz, lássuk a kövit:
klikk
Oldschool games ftw, más építőjellegűvel hirtelen felindulásból nem tudok szolgálni, de talán ez elegendő is lesz egy darabig ^^,
edit*
miki balfasz. Tudom, ez nem újdonság senkinek, de ez már emberi mértékkel tekintve már fájdalom. Rövid ismertető, kérem leülni, szúró/vágó, sérülést könnyen okozó tárgyak kartávolságon kívülre való helyezése erősen javallott. Először is, használaton kívüli Trabant 601s típusú személygépjármű (kis hatásszünet) alternatív felhasználási javaslataira példálózott, miszerint megfelelő előkészületekkel egy faágon megfelelő magasságban a helyzeti energiát leküzdve oda feltornázni remek madárijesztő funkcionálhat. Nos, senki ne mondhassa, hogy túlságosan hamar ítélkezem, meggondolatlanul, ezért fontolóra vettem a dolgot, majd végülis a következő álláspontra jutottam: (nem hiteles, csupán becsült adatok alapján) kint van vagy -20°C... melyik balfasz madár van itt ilyen kibaszott hidegben??? De nem adom fel itt, tegyük fel, hogy nem fagyott be a seggük és vannak madarak. De minek szerencsétlen idiótákat elriasztani? Mit zabálnak meg? A havat??? Akkor meg bolond lennék elriasztani őket, inkább adnék mindegyik kezébe egy hólapátot.
Inkább adok neki egy gumikacsát, és menjen úszni... bár, nem csodálkoznék, ha sikerülne neki, mert "elfelejtettem, hogy be van fagyva".
Na jóccakát :)

2010. január 3., vasárnap

∑2009

Nos, mielőtt még fenkölt önimádatba kezdenék, gyorsan elfolytom, s inkább követem mások példáját, s az elmúlt év tanulságait összefoglalandó az alábbi post megírásának foganatosítását kezdeményezem. Azonban megnyugtatandó le is szögezném nyomban, hogy ezt nem kívánom kimondott hosszban tenni, inkább csak címszavakat sorolnék fel amelyek vagy nagyon sokszor fordultak elő, vagy csak önmagukban is olyan jelentéstartalommal bírnak, amely folytán kiemelést érdemelnek a szavak rengetegéből. Na lássuk hát:
-Istenem, lőjetek
-kikecmeregtem
-szülcsinapot
-ennyike
-ribanc
-dánke sőn
-Monte Kukolli
-áramszünet
-Ina
-ódemilyenkurvajófej
-tápkábel
-hubi
-hegeszt a nap
-szotyi infó-vonal
-fülemelő
-átviteltechnika
-Katika ("az" a Kati, hát nem cuki?)
-rottyantvasút
-landwirthschafteillengeneuen
-ISO 8859-2
-pesti pöcs
-bebaszcsizni
-cuki
-leszarom
-IFA
-megváltoztam
Nos, nem is éktelenkednék tovább, teljesen elérzékenyültem, mindenesetre jó esne egy tábla csokoládé... monjuk Tibi csoki... fura, de ananászos... pedig nem szeretem az ananászt... na mindegy. És már végre keztem megszokni, hogy 2009-cel kezdjem a dátumot, erre 2010 lett, pff....
És csak hogy fájjon, kattints ide.

2010. január 1., péntek