Verbális demoralizáció v2.0

A Királyfi vágtat lován, egyszercsak meglát egy szépséges királykisasszonyt, ahogy egy vár erkélyén áll. Rögtön feltámad benne az érzelem, s felmegy hozzá.
-Szépséges királylány, egyetlen vágyam van csak: légy az enyém!
-Jaj, jaj, Királyfi, tudod az én uram a hétfejű sárkány, ha itt talál, porrá zúz téged!
-Semmi baj, királylány. Odaállí tottam a lovamat az ablak alá, ha jön a sárkány, csak kiugrom az ablakon, és elvágtatok.
Hát, mennek a dolgok, ahogy kell, ám egyszercsak csengetnek. A királyfi azonnal kiveti magát az ablakon. Királylány:
-Ki az?
-Jó napot kí vánok, a ló vagyok, csak szólni jöttem, hogy eleredt az eső, és beálltam az eresz alá.

Részeg ember ül a csónakban, egyszer csak egynsúlyát vesztve megbillen és beesik a vízbe. Elkezd segítségért kiabálni a közelben lévő halászoknak:
-Halászok! Halászok!
Mire a válasz:
-Mi is, csak nem ordibálunk.

Én vagyok az első férfi, akivel lefeküdtél?
-Hát, ezen még nem gondolkoztam, de most, hogy mondod... tényleg, ismerősnek tűnsz...

-Elnézést, hogy jutok el a Ferihegy 2-re?
-Repülővel a legegyszerűbb, pont ott száll le.

Discoban:
-Szia, szépségem, hogy hívnak?
-Carmen. Car-men, mert szeretem az autókat és a férfiakat. És Te?
-Beer-fuck.