Nos, ha nem érted, az nem baj, nem is azért van a cím. S ha már nem értjük, akkor én sem értem pl. a nőket. Tartja is a mondás, hogy vagy szeretjük a nőket, vagy megértjük őket, de a kettő együtt nem megy. De mielőtt még elveszteném női olvasóim jelentős részét, Einsteinnek volt annak idején egy relativitás elmélete, állítólag okos ember volt, kitörő lelkesedéssel alkalmaznám én is. Két barátnő beszélget, milyen volt a péntek esti szex?
1. Katasztrofális… A férjem megjött a munkából, a vacsorát megette 3 perc alatt, 4 percig szexeltünk, 2 perc múlva már aludt is.
2. Fantasztikus. A férjem miután hazajött, egy csodálatos vacsorára vitt el, majd egy órán keresztül haza sétáltunk. Gyertyafény és egy óra előjáték után egy órán keresztül fantasztikus szexben volt részünk. És képzeld, a végén még egy órát beszélgettünk! Meseszerű!
Ugyanez a férjek szemszögéből, milyen volt a tegnapi szex?
1. Szuper! Amikor hazaértem, a vacsora már asztalon volt, ettem, szexeltem, majd rögtön elaludtam.
2. Katasztrofális… Hazamegyek és nincs áram, mert elfelejtettem a villanyszámlát befizetni. Ezért el kellett vinnem a feleségem vacsorázni. Az étel rossz volt és oly drága, hogy nem volt pénzem taxira. Gyalog kellett hazamennünk. Otthon persze nincs áram, megint meg kellett gyújtani azt az átkozott gyertyát. Oly mérges voltam, hogy egy órába tellett, míg felállt, majd még egybe, amíg elmentem, és így olyan dühös voltam, hogy még egy órán keresztül képtelen voltam elaludni.
Nos, valóban... lássuk be :)
Egy főiskolán a hallgatóknak egy olyan mondatot kellett fogalmazniuk, amelyben a “szeretet” és a “szex” szó is szerepel.
Egy női hallgató fogalmazása:
“Amikor két ember mélységesen és szenvedélyesen szereti egymást, és mindkettőjükben megvan az egymás iránti magas fokú és kölcsönös tisztelet, akkor a társadalom morálisan és spirituálisan is támogatja, hogy ez a két személy a fizikai szex mámorában egyesüljön.”
Egy férfi hallgató munkája:
“Szeretem a szexet.”
Megintcsak relativitás elmélet a gyakorlatban, szeretkezés után nő és férfi, kinek mi jár a fejében?
Nő: Jó volt a szeretkezés. Most fekszünk egymás mellett, elgondolkozva néz fölfelé. Aggódom. Vajon miről gondolkozik? Biztos a kapcsolatunkról. Ó jaj, ráncolja a homlokát. Biztos döntésre jutott. De nem szól. Csak összeszorítja ajkait. Mérlegel, számítgat. Biztos végigfut agyán, hogy már két éves a kapcsolatunk. Talán azt is észrevette, hogy egy kicsit meghíztam. Nem szól semmit. Csak néz felfelé szigorú arccal...
Férfi: Van a plafonon egy légy. Mászkál. Vajon hogy a francba nem esik le?
Na, ki lájkolja, hogy lájkolhassam a lájkját? :)
2011. augusztus 6., szombat
2011. augusztus 4., csütörtök
Jól válaszd meg az útitársaidat, lehet, hogy meg kell enned őket.
Nos hát igen, meglehetősen rég volt, mikor utoljára tiszteletemet tettem kicsiny kis blogom tájékán, akárhogy is nézem, bizony már több, mint egy hónapja is van már.
Apropó, régi idők. Indokoltnak éreztem, hogy a pénztárcámból kiszórjam a szemetet, már csak azért is, mert így feleolyan vastag lett csak, s kezembe akadt egy régi olvasójegy (igen, könyvtári olvasójegy!). Először is bedobtam két felest, nem mintha ezzel elnyertem volna a bocsánatot, de legalább elmondhatom, hogy azért megpróbáltam valamivel jóvátenni. A jövőben pedig bárki bármilyen ráutaló magatartással megpróbálna lekicsinylően nyilatkozni az intellektuális kapacitásomról, tájékoztatásképp közlöm, hogy a kölcsönzött kötetek száma: 2! És mindkettőt vissza is vittem. Ez még 2 feles volt.
Aztán történt még olyan is, hogy ivászat, ha már így emlegetem. Természetesen Tóth Miklós zalaszentgróti lakos nem okozott csalódást, minden kétséget kizáróan, memóriát legkevésbé sem sajnálva, teljes VGA felbontásban filmezte, miközben rókázom. Racionalista ember vagyok, s meg kell mondjam, elgondolkodtatott az eset. Lehetséges, hogy idegen nyelvet kellene tanulnom, mert a magyar nem minden esetben elég kifejező, s bizonytalanul, de mégis megkérdezem: mit nem lehet azon érteni, hogy húzz a picsába? :)
Nem tudom, ki hallotta, a napokban egy súlyos vonatszerencsétlenség is történt. Rengeteg ember meghalt, csak Józsi bácsi, Miska bácsi, és a mozdonyvezető élték túl a szerencsétlenséget. Tudósítottak is róla, mentek ki a hatóságok, helyszínelők, meg amit akarsz. Mutatták is frankón, riporter kérdezte a túlélő Jóska bácsit:
-Mondja, Józsi bácsi, mi történt?
-Há' az úgy vót, megy a vonat, oszt le a sínrő', be a szántásba, be a tanyába!
Sajnos sok információhoz nem jutott meg, így Miska bácsihoz sietett, próbálta szóra bírni:
-Miska bácsi, mi történt?
-Há' az úgy vót, hogy mén a vonat, le a sínrő', be a szántásba, be a tanyába!
Lényegi információhoz most sem jutott, így megpróbált a mozdonyvezető közelébe kerülni, s szóra bírni.
-Nos, az úgy volt, hogy megy a vonat, nagyon gyorsan, aztán egyszercsak látom, hogy a sínek között ott fekszik egy cigány.
-Na de ember, hát miért nem ütötte el???
-Na várjon! El akartam én, de az a szemét le a sínről, be a szántásba, be a tanyába...
És a pont az i-re : Beül a gyóntatófülkébe egy részeg. Miután már hosszabb ideje nem szól semmit, a pap köhint egyet... semmi... Megint köhint egyet... semmi...
A pap lassan elveszti a türelmét, és elkezd kopogni a rácson. A bűnös lélek végre megszólal:
- Hiába kopogsz pajtás, itt sincs WC papír...
Apropó, régi idők. Indokoltnak éreztem, hogy a pénztárcámból kiszórjam a szemetet, már csak azért is, mert így feleolyan vastag lett csak, s kezembe akadt egy régi olvasójegy (igen, könyvtári olvasójegy!). Először is bedobtam két felest, nem mintha ezzel elnyertem volna a bocsánatot, de legalább elmondhatom, hogy azért megpróbáltam valamivel jóvátenni. A jövőben pedig bárki bármilyen ráutaló magatartással megpróbálna lekicsinylően nyilatkozni az intellektuális kapacitásomról, tájékoztatásképp közlöm, hogy a kölcsönzött kötetek száma: 2! És mindkettőt vissza is vittem. Ez még 2 feles volt.
Aztán történt még olyan is, hogy ivászat, ha már így emlegetem. Természetesen Tóth Miklós zalaszentgróti lakos nem okozott csalódást, minden kétséget kizáróan, memóriát legkevésbé sem sajnálva, teljes VGA felbontásban filmezte, miközben rókázom. Racionalista ember vagyok, s meg kell mondjam, elgondolkodtatott az eset. Lehetséges, hogy idegen nyelvet kellene tanulnom, mert a magyar nem minden esetben elég kifejező, s bizonytalanul, de mégis megkérdezem: mit nem lehet azon érteni, hogy húzz a picsába? :)
Nem tudom, ki hallotta, a napokban egy súlyos vonatszerencsétlenség is történt. Rengeteg ember meghalt, csak Józsi bácsi, Miska bácsi, és a mozdonyvezető élték túl a szerencsétlenséget. Tudósítottak is róla, mentek ki a hatóságok, helyszínelők, meg amit akarsz. Mutatták is frankón, riporter kérdezte a túlélő Jóska bácsit:
-Mondja, Józsi bácsi, mi történt?
-Há' az úgy vót, megy a vonat, oszt le a sínrő', be a szántásba, be a tanyába!
Sajnos sok információhoz nem jutott meg, így Miska bácsihoz sietett, próbálta szóra bírni:
-Miska bácsi, mi történt?
-Há' az úgy vót, hogy mén a vonat, le a sínrő', be a szántásba, be a tanyába!
Lényegi információhoz most sem jutott, így megpróbált a mozdonyvezető közelébe kerülni, s szóra bírni.
-Nos, az úgy volt, hogy megy a vonat, nagyon gyorsan, aztán egyszercsak látom, hogy a sínek között ott fekszik egy cigány.
-Na de ember, hát miért nem ütötte el???
-Na várjon! El akartam én, de az a szemét le a sínről, be a szántásba, be a tanyába...
És a pont az i-re : Beül a gyóntatófülkébe egy részeg. Miután már hosszabb ideje nem szól semmit, a pap köhint egyet... semmi... Megint köhint egyet... semmi...
A pap lassan elveszti a türelmét, és elkezd kopogni a rácson. A bűnös lélek végre megszólal:
- Hiába kopogsz pajtás, itt sincs WC papír...